|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (14. rész)
|
Kulcsár Kálmán elmondotta, hogy az előzetes viták során
elsősorban a KIOSZ és a KISOSZ felvetette: a vállalkozóknál is meg
kellene határozni a képesítési előírásokat. A javaslat szerint
képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozás keretében is
csak az végezhet, aki megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik. A
képesítési előírások azonban nem a vállalkozói igazolvány
kiadásához, hanem egy-egy konkrét tevékenységhez, telephelyhez,
üzlethez kötődnek. A szaképettségre ugyanis nem általában a
vállalkozáshoz, hanem a konkrét tevékenységhez van szükség. A
szükséges képesítéssel rendelkezhet maga a vállalkozó, de segítő
családtagja vagy alkalmazottja is. Ez a javasolt szabályozás
összhangban van a társasági törvény előírásaival is.
A képesítési követelményeket egyébként sem az egyéni
vállalkozásról szóló törvényben kell megállapítani. Ezeknek az
előírásoknak egyaránt érvényesülniük kell az állami vállalatok, a
szövetkezetek és a gazdasági társaságok esetében is. A
törvényjavaslat szerint a vállalkozó a felelős azért, hogy a
képesítéshez kötött munkakört szakképzett személy lássa el. Ennek
megsértése esetén a szakigazgatási szerve az igazolványt
visszavonhatja, az adott telephelyen a tevékenység folytatását
megtilthatja.
A személyes munkavégzés helyett a javaslat a vállalkozó
személyes közreműködését írja elő az üzleti tevékenység
folytatásában. Így az egyéni vállalkozó nem az igazolványban
meghatározott tevékenység személyes gyakorlására kötelezett.
Személyes közreműködése a vállalkozásban a szervezésig, az
irányításig terjedhet, hiszen elsősorban befektetett tőkéjének
gyarapításában érdekelt.
Kulcsár Kálmán azt javasolta, hogy csak április 1-jén lépjen
hatályba a törvény, amennyiben azt a Parlament elfogadja. Addig
ugyanis feltétlenül szükséges, hogy megtörténjen a kapcsolódó
jogszabályok felülvizsgálata. Ez a munka egyébként folyamatban van.
A törvény javasolt hatályba lépéséig rendelkezésre álló idő
lehetőséget ad a tanácsi apparátus felkészülésére is. Ez
egyébként nem jelent többlet adminisztrációs terhet. A már működő
kisvállalkozók ugyanis a korábban kiadott magánkereskedői vagy
iparigazolványuk, illetve működési engedélyük alapján folytathatják
tevékenységüket.
Végezetül az igazságügyminiszter arról szólt, hogy a
törvényjavaslattal párhuzamosan szükség van a társasági törvény
helyenkénti módosítására is. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 14:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|