|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második munkanap (19. rész)
|
A szünet után Gál Zoltán röviden válaszolt a törvényjavaslat
----------
vitájában elhangzott észrevételekre. A vélemények tanúsága szerint
nem folyik támadás az államapparátus ellen, nincsenek próbálkozások
annak szétzilálására - összegezte a felszólalásokat az államtitkár,
hangoztatván, hogy saját tapasztalatai szerint ennek éppen az
ellenkezője az igaz. A tanácsi apparátusra hivatkozva Gál Zoltán úgy
vélte, igenis folyik ilyen próbálkozás. Hangoztatta: az
államapparátus fél, s emiatt nem képes tisztességesen elvégezni
feladatait, ami a választások szempontjából rendkívül kedvezőtlen.
A vitában szó esett arról is, hogy az ellenzék támogatja a
kormányt, támogatja a még működő kormányzati intézményeket. Gál
Zoltán ezt a véleményt is kétkedéssel fogadta. Ennek alátámasztására
kifogásolta a Duna-gate botránynak azt a momentumát, hogy az
Országgyűlés egyik - Gál Zoltán felszólalásában meg nem nevezett -
képviselője, miután tudomást szerzett az ügyről, nem a Parlament elé
hozta a problémát, hanem a Fekete doboz munkatársait kereste meg.
Gál Zoltán mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az
állami intézmények normális működése sokak számára ma már nem érdek.
Márpedig a nemzetnek az lenne az érdeke, hogy ezek az intézmények
rendeltetésszerűen működjenek.
Az államtitkár kifogásolta azt is, hogy az eset kapcsán egyesek
prejudikálnak bizonyos tényeket, törvénysértésről beszélnek akkor,
amikor az erre hivatott szervek azt még nem állapították meg. Gál
Zoltán arra kért mindenkit, hogy az ártatlanság vélelmét - amely
minden magyar állampolgárt megillet - adják meg az államapparátusban
dolgozók számára is.
Az elhangzott konkrét módosító javaslatokra reflektálva Gál
Zoltán ismételten hangoztatta azt a meggyőződését: a bűnözés
jelenlegi helyzetéből adódóan feltétlenül szükség van arra, hogy a
rendőrség is alkalmazhasson bizonyos titkos módszereket.
Végezetül felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a most
beterjesztett törvényjavaslattal újabb jelentős lépést hajtanak
végre a jogállamiság kiépítésének irányába. Jelentőségét növeli,
hogy olyan területet érint, amely eddig rejtve volt a társadalom
szélesebb körei elől. Ez a titkosítás is oka volt annak, hogy a
társadalom szembenállt ezzel a szervezettel. (folyt. köv.)
1990. január 24., szerda 16:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|