|
|
 |
|
 |
felcím: Választás 1990. főcím: Melyik képviselőjelölt jut a
Parlamentbe?
|
Az állampolgárokat a szavazás szempontjából a legkevésbé érinti
a szavazatszámlálás módja. Közvetetten azonban mégis sokakat
foglalkoztat, hiszen ezen is múlik a képviselőválasztások
demokratizmusa. Ez garantálja ugyanis, hogy a mandátumok elosztása
során minden párt, induló szervezet, vagy jelölt azonos elbírálás
alá kerüljön.
A bevezetett kombinált szavazati rendszer a választójoggal nem
foglalkozó ember számára nehezen áttekinthető számlálási módot ír
elő. Megértése az egyéni, a megyei és az országos pártlisták
egyenkénti átekintésével lehetséges.
alc. Szavazás az egyéni választókerületekben
Vegyük először a 176 egyéni választókerületet. Minden
választókerületben több - jelenleg, amikor a pártok bizonyítani
kívánják befolyásukat, viszonylag sok - jelölt fog indulni. Ma a
pártokat az is kényszeríti a jelöltek indítására, hogy a törvény
szerint az országos listán - erről még szólunk - az egyéni kerületek
un. töredékszavazatával is lehet mandátumhoz jutni. Amelyik párt
tehát nem indít minden egyéni választókerületben jelöltet, az elesik
az ott szerezhető töredékszavazatoktól. A pártok tehát nem akkor
fognak indítani jelöltet az egyéni választókerületben, ha esélyük
van a mandátum megszerzésére, hanem ha a 750 ajánlást össze tudják
gyűjteni. Vagyis mindíg, mert a megszerzett kis létszámú szavazat is
számít az országos lista képviselőhelyeinek elosztásánál. Ez a mai
választójog egyik legvitathatóbb rendelkezése.
Az egyéni választókerületi szavazólappal úgy szavaz az
állampolgár, hogy egyetlen jelöltet támogat. A szavazás akkor
érvényes, ha az egyéni választókerületben szavazati joggal
rendelkezők több, mint a fele megjelent. Ha nem, úgy meg kell
ismételni a szavazást. Az un. mósodik fordulóban ismét az összes
jelölt elindul és ez a szavazás akkor eredményes, ha a jogosultak
egynegyede megjelent.
alc. Ki kapja a mandátumot
Ha az első forduló eredményes, (mert a szavazatra jogosultak
több mint a fele megjelent,) akkor a jelöltek közül az szerzi meg a
mandátumot, aki a leadott érvényes szavazatok több mint a felét
megkapta (abszolút többség). (folyt.)
1990. január 24., szerda 13:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|