|
|
|
|
Sajtótájékoztató a rendőrség új szolgálati szabályzatáról (2.
rész)
|
Korábban, ha rendőrök külföldre akartak utazni, ahhoz parancsnoki engedélyt kellett kérniük, mostantól alanyi jogon utazhatnak külfüldre, csak bejelentési kötelezettségük van, amelyben közlik, hogy hova és mennyi időre utaznak. A jövőben a rendőrök ápolt szakállt, bajuszt és hosszabb hajat is viselhetnek.
A tájékoztatón elhangzott, hogy a szolgálati szabályzat az önkéntes rendőrök feladatával is foglalkozik. E szolgálat jövője azonban bizonytalan. Jelenlegi formájában minden bizonnyal nem marad fenn, mert az önkéntes rendőrök elöregedtek, a fiatalok nem jelentkeznek, és az 50 ezres állományból jelenleg már csak 10 ezerre lehet számítani.
Az MTI munkatársának kérdéseire Túrós András elmondta, hogy noha a szabályzat március 1-jén lép életbe, a rendőrök már most ennek szellemében dolgoznak, mert a szabályzat 90 százalékban már az elmúlt év őszén elkészült és ismertté vált, az utolsó simításokat az alkotmánymódosítás után végezték el rajta. Azt is elmondta, hogy az állambiztonsági szolgálat megszüntetett III/III-as csoportfőnökségéről több mint 200 munkatársat áthelyeztek a rendőrség állományába, átképzésüket a napokban kezdik meg. Azzal kapcsolatban, hogy miért szerepel az új szolgálati szabályzatban is a rendőrnek az a joga, hogy a lakcímbejelentési szabályok ellenőrzésére bármikor beléphet magánlakásba, a miniszterhelyettes elismerte, hogy ez már nem felel meg egészen a módosított alkotmánynak. A szolgálati szabályzatba azonban mégis bekerült, mert ezt egy 1974-es, ma is hatályban lévő minisztertanácsi rendelet írja elő. Hozzátette azonban: a rendőrök ezzel a lehetőséggel csak akkor élnek, ha információt kapnak arról, hogy egy lakásban körözött személy tartózkodik.
A sajtótájékoztatón az is szóba került, hogy az elmúlt évben mintegy 220 ezer bűncselekmény vált ismertté, ez 20 százalékos növekedést jelent 1988-hoz képest, miközben a felderítési eredményesség tovább romlott, alig haladja meg a 30 százalékot. Túrós András bejelentette, hogy a hatékonyabb nyomozás érdekében jelentős átcsoportosításokat hajtanak végre a rendőrségen belül. A szakemberek többségét a központokból a helyi kapitányságokhoz rendelik, a központi apparátustól és az állambiztonsági szolgálattól pedig jelentős számú járművel segítik a nyomozók munkáját. (MTI)
1990. január 22., hétfő 15:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|