|
|
 |
|
 |
Bemutatkozott a magyar Watergate-ügy kulcsfigurája
|
1990. január 19., péntek - Végvári József, a Belső Biztonsági
Szolgálat őrnagya személyében a Graffiti moziban tartott pénteki
közös Fidesz-SZDSZ-sajtótájékoztatón bemutatkozott a magyar
Watergate-ügy kulcsfigurája.
Végvári József a sajtó munkatársainak elmondta: december 24-én,
a Hősök terén tartott ökumenikus misén kérte meg Roszik Gábor
országgyűlési képviselőt, hogy ismertesse meg a Fekete Doboz
munkatársaival, akiknek rendkívül fontos információkat kíván
feltárni. Íly módon jutottak ki közreműködésével az Állambiztonsági
Szolgálat azon anyagai, amelyek bizonyították, hogy a Belbiztonsági
Szolgálat továbbra is gyűjt anyagokat a nem kommunista pártokról és
vezetőikről.
Az őrnagy, aki január 31-ével nyugállományba vonul, elmondta azt
is, hogy a botrány kirobbanása után is folytak az
iratmegsemmisítések az Államvédelmi Szolgálatnál, sőt erre ma is
volt példa. Beszélt arról is, hogy az információk nem érdemleges
része az illetékes csoportfőnökségen maradt. Ám a lényegesnek ítélt
információkat közölték az Állambiztonsági Szolgálat vezetőjével, aki
kapcsolatban állt a területet felügyelő miniszterhelyettessel, vagy
a belügyminiszterrel. Végvári József nem zárta ki, hogy a rendkívül
fontos fejleményekről a miniszter beszámolt a kormány előtt.
Megerősítette, hogy az információszerzés számos eszközét
alkalmazták a levélellenőrzéstől kezdve a telefon- és
szobalehallgatáson át informátorok beépítéséig. Kérdésekre
válaszolva elmondta: az Állambiztonsági Szolgálatnál szovjet
tanácsadó is működött, legalábbis a múlt év augusztusáig bizonyosan.
A Fidesz és az SZDSZ képviselői elmondták: értesüléseik szerint
lemondásra készül Pallagi Ferenc miniszterhelyettes, az
Állambiztonsági Szolgálat vezetője, illetőleg Horváth István
belügyminiszter is. Követelésként fogalmazták meg a már eddig is
sürgetett személyi konzekvenciák levonását. Ismét szorgalmazták az
Állambiztonsági Szolgálat elkülönítését a Belügyminisztériumtól.
Kifejtették, hogy a vizsgálatot ki kell venni a katonai főügyész
kezéből, és független testületre kell bízni. (MTI)
1990. január 19., péntek 13:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|