|
|
|
|
- Szovjet csapatok Magyarországon - 2. folyt.
|
- Én még láttam - kétszer is -, amikor bejöttek a szovjet katonák, de valószínűleg sokan nem tudják, miért vannak egyáltalán szovjet csapatok Magyarországon?
- Igen, ez egy érdekes kérdés. Már csak azért is, mert most már gyakorlatilag Magyarországon 45-46 éve tartózkodnak az "ideiglenesen ott-tartózkodó" szovjet déli hadseregcsoport katonái és tisztjei. Először mint egy megszálló, majd felszabadító hadsereg katonái érkeztek oda. 1947-ben, amikor a békeszerződést megkötötték, akkor a szovjet csapatok olyan módon tartózkodtak azután is magyar területen, hogy Ausztria felé - emlékeztetnék, hogy 1955-ig négyhatalmi megszállás alatt volt Ausztria -, hogy Ausztria felé tudják a szovjet csapatokat, felszereléseket tovább szállítani.
Na most 1955-ben Ausztria visszanyerte szuverenitását, semmilyen jogi alap nem volt arra, hogy a szovjet csapatok továbbra is Magyarországon maradjanak, ennek ellenére ottmaradtak, 1956-ban a forradalmat is leverték, aztán 1957-ben a Kádár-kormány, illetve Hruscsov ráébredtek arra, hogy valami kétoldalú szerződést azért alá kellene írni ezzel kapcsolatban. Tehát meg is született ez a döntés 1957-ben és azóta vannak ott szovjet katonák azon az alapon, hogy esetleges támadást Nyugatról egyrészt megakadályozzanak, illetve visszaverjenek.
- A Bécsből kapott jelentéseinkben az áll, hogy a magyar küldött a konferencián ezt úgy kérte, hogy semmiféle előzetes megbeszélés nem volt, vagy véleménycsere nem volt a szovjet kormánnyal. Elképzelhető ez, hogy ennyire önálló lett volna a magyar politika, vagy esetleg tapintatlannak is lehet nevezni? (folyt.)
1990. január 18., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|