|
|
 |
|
 |
Budapest vendége Francois Mitterrand (1. rész)
|
1990. január 18., csütörtök - Szűrös Mátyásnak, a Magyar
Köztársaság ideiglenes elnökének meghívására csütörtökön délelőtt
kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Francois
Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke. Útjára elkísérte felesége,
Danielle Mitterrand.
Kiséretében van Roland Dumas külügyi államminiszter, Pierre
Beregovoy gazdasági, pénzügyi és költségvetési államminiszter, Roger
Fauroux ipari és területrendezési miniszter, Paul Quiles postaügyi,
űrhajózási és távközlési miniszter, számos gazdasági szakember,
valamint csaknem száz újságíró.
Az elnöki különrepülőgép 11 órakor landolt a magyar és francia
zászlókkal, feliratokkal diszített Ferihegyi repülőtéren, ahol
Szűrös Mátyás és felesége üdvözölte a magas rangú vendégeket. A
delegáció a légikikötőből a Kossuth térre, az ünnepélyes fogadtatás
színhelyére hajtatott, ahol megjelent Fodor István, az Országgyűlés
megbízott elnöke, a magyar kormány több tagja, valamint a
diplomáciai testület képviselői.
A Francia Köztársaság elnökének tiszteletére a téren
felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. A csapatzászló előtt
a zászlóalj parancsnoka jelentést tett Francois Mitterrand-nak, aki
a francia és a magyar himnusz elhangzása után Szűrös Mátyással
ellépett a katonák sorfala előtt. A delegációk kölcsönös bemutatása
következett. A díszegység elvonulása után az Országház
Nándorfehérvár termében Szűrös Mátyás és Francois Mitterrand egyórás
szűk körű megbeszélést folytatott, amelyen részt vett Kovács László
külügyi államtitkár, valamint Roland Dumas, illetve a két nagykövet,
Nagy Gábor és Pierre Brochand.
A tárgyalásról Szűrös Mátyás rövid nyilatkozatot adott az
MTI-nek. (folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 14:39
|
Vissza »
|
|
Budapest vendége Francois Mitterrand (2. rész)
|
Az ideiglenes köztársasági elnök elmondotta: Mitterrand elnök
látogatásának célja erkölcsi és politikai támogatást nyújtani
Magyarországnak, megerősíteni, továbbfejleszteni a kétoldalú
kapcsolatokat, s ezen keresztül az európai országokkal való
együttműködést. Magyarország és Franciaország kulturális kapcsolatai
példaértékűek - bár még e téren is van tennivaló -, a gazdasági
együttműködés azonban jelenleg szerény. Magyarország mindössze a 60.
helyen áll Franciaország gazdasági partnerei sorában.
- A francia elnök többször visszatért ahhoz a gondolathoz, hogy
Magyarország elsőként keresett új utakat Közép-Kelet-Európában, s
bátran kezébe vette saját sorsának irányítását. Utalt arra is, hogy
az elmúlt 45 év során Moszkva és Washington közvetlen felügyeletet
gyakorolt Európa felett. Szerepük most is megvan, de ez már nem
irányító jellegű, hanem szövetségesi, baráti viszony. Mitterrand
elnök szerint nem szabad, hogy Európa visszatérjen az 1919 utáni
helyzethez, amikor sok kis állam létezett, rosszul rajzolták meg az
államhatárokat, ami nacionalista megmozdulások melegágya volt.
1945-ben ugyan újrarajzolták a térképeket, de nem jól, mert azt
vették figyelembe, hogy kik a győztesek és kik a legyőzöttek. Nem
alakult ki egyensúlyi helyzet Európában. Ezt most kell megteremteni,
de nem erőszakkal, hanem tárgyalások útján.
- Az egységes Európáról a Francia Köztársaság elnöke úgy
vélekedett: nem szabad arra számítani, hogy annak mindenki tagja
kíván lenni, hiszen a közösség megszorításokkal, fegyelemmel,
lemondással is jár. Vázolta az európai konföderációval kapcsolatos
elképzeléseit, amelyet szerinte Gorbacsov kezdeményezése, a Helsinki
II. indíthatna útjára, s azt az országok közösen alakítanák ki.
Ehhez azonban Kelet-Európában meg kell szilárdítani a demokráciát,
átalakítani a gazdaságot, hogy az egyes országok külön-külön
fokozatosan kapcsolódhassanak a nyugat-európai integrációhoz,
beleérve a Szovjetuniót is.
Szűrös Mátyás a tárgyaláson - egyebek között - arról szólt, hogy
az utóbbi hónapok eseményei megváltoztatták a Kelet és a Nyugat
viszonyát, a nemzetközi kapcsolatok napjainkban lényegesen
átalakulnak. Ennek elindításában Magyarország jelentős szerepet
játszott. Az úgynevezett létező szocializmus első robbanásszerű
válságának ugyanis 1956-ban Magyarországon lehettünk tanúi. Többek
között erre vezethető vissza, hogy az átmenet nálunk viszonylag
békés, s arra kell törekedni, hogy a továbbiakban is az legyen.
Kitért a márciusi országgyűlési választásra, amely az első szabad,
demokratikus választás a magyar történelemben, nem hasonlítható az
1948 előtti többpártrendszerű választásokhoz sem. (folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 16:09
|
Vissza »
|
|
Budapest vendége Francois Mitterrand (3. rész)
|
Szűrös Mátyás kijelentette: mi európai ország vagyunk. Tehát nem
arról van szó, hogy vissza akarunk térni Európához, hanem európai
identitásunkat kívánjuk újraértékelni, ismét megteremteni. Újra be
kell illeszkednünk Európába, és ebben Franciaországnak fontos
szerepe van.
A tárgyaláson - egyebek között - érintették a német
újraegyesítés kérdését is. Mitterrand elnök szerint ez
elkerülhetetlen, azonban nem mindegy, hogy mikor és hogyan megy
végbe. A két német állam önrendelkezési jogát tiszteletben kell
tartani, s az európai erőegyensúlyt nem szabad felborítani.
A szívélyes légkörű megbeszélést követően Francois Mitterrand a
Hősök terén koszorút helyezett el a Magyar Hősök emlékművén.
(folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 16:12
|
Vissza »
|
|
Budapest vendége Francois Mitterrand (4. rész)
|
A délutáni órákban némileg módosult Francois Mitterrand
látogatásának előzetesen egyeztetett programja; Németh Miklós
betegsége miatt Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes kereste fel
szállásán a Francia Köztársaság elnökét. A megbeszélésen részt vett
Roland Dumas, Pierre Beregovoy, illetve Medgyessy Péter kíséretében
Kovács László.
Medgyessy Péter rövid áttekintést adott Francois Mitterrand-nak
a magyar gazdaság helyzetéről. Hangsúlyozta, hogy hazánk a
piacgazdaság kiépítésén munkálkodik, ez azonban hosszabb és nehezebb
folyamat lesz, mint a politikai intézményrendszer reformja. A
folyamatok egy sajátos vonása, hogy a kormány a választásokra
készülő pártok kampányának egyik fő célpontjává vált. A választási
kampány jellemzője, hogy az ellenzéki pártok a múlt tagadásával
erősítik pozíciójukat.
Medgyessy Péter véleménye szerint a gazdasági nehézségekből való
kimozdulás egyik legfőbb feltétele a privatizáció folytatása. Ehhez
azonban feltétlenül szükség van a külföldi tőke bevonására,
tekintettel a hazai tőkeínségre. Ezzel kapcsolatban kedvező
fejlemény, hogy a francia nagytőke a korábbi évek meglehetősen
lanyha érdeklődéséhez képest az utóbbi hónapokban egyre érezhetőbben
Kelet-Európa felé fordul. Ugyanakkor Medgyessy Péter arra kérte a
francia vezetőket, hogy a kormány a nagytőke mellett a kis- és
középüzemeket is bátorítsa magyarországi kapcsolatok kiépítésére.
Szükség lenne arra is, hogy a francia pénzintézetek is
,,megtelepedjenek,, Magyarországon, ami a francia vállalkozók
számára az otthon megszokott pénzügyi infrastruktúrát biztosítaná.
Medgyessy Péter a magyar kormány nevében köszönetet mondott
azért a támogatásért, amelyet Franciaország, személy szerint is a
köztársasági elnök nyújtott Magyarország számára az európai
közösségek tagjaként, illetve a Magyarország és Lengyelország
megsegítésére készülő 24-ek csoportjában. Magyarországnak erre a
támogatásra a jövőben is nagy szüksége lesz. A
miniszterelnök-helyettes külön kiemelte Francois Mitterrand
kezdeményezését egy kelet-európai újjáépítési és fejlesztési bank
létrehozására. A magyar kormány üdvözli ezt a gondolatot, és
szívesen venné, ha a pénzintézet központját Budapesten állítanák
fel.
Míg Medgyessy Péter főként a gazdaság állapotát elemezte,
Francois Mitterrand főként az európai regionális problémákkal
kapcsolatban fejtette ki nézeteit. Méltatta a Kelet-Európában
végbement változásokat, amelyek az egész kelet-nyugati
viszonyrendszer alakulására is pozitív hatással vannak. (folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 19:31
|
Vissza »
|
|
Budapest vendége Francois Mitterrand (5. rész)
|
Az államfő külön kiemelte, hogy Magyarország úttörő szerepet
vállalt a keleti régió reformfolyamataiban. Elismeréssel szólt
arról, hogy a magyarországi átalakulások békés úton, alkotmányos
keretek között mennek végbe. Úgy vélekedett, hogy ez a békés átmenet
- a különféle nehézségek ellenére - nemzetközi tekintélyt biztosít a
magyar kormánynak, a magyar vezetőknek.
Mitterrand elnök részletesebben is ismertette magyar
partnereivel az európai konföderáció megteremtésével kapcsolatos
elképzeléseit. A világszerte nagy érdeklődést kiváltott elgondolás
kapcsán azt emelte ki, hogy egy ilyen laza szövetségi rendszerre
épülő Európa megteremtése csak hosszú távú folyamat eredménye lehet,
s annak felépítésében valamennyi államnak részt kell vállalnia.
Fontos megkötés azonban, hogy egy ilyen konföderációs alapokon
szerveződő Európában csak demokratikus rendszerek kaphatnak helyet.
Bármennyire is vonzó azonban egy ilyen kooperáló Európa képe, azzal
mindenkinek tisztában kell lennie, hogy meglehetősen bonyolult
problémák megoldásán át vezet az út. Semmiképpen nem kerülhető meg
például a két német állam viszonyának problematikája, figyelembe
kell venni, hogy a javuló kelet-nyugati kapcsolatok ellenére
továbbra is két szembenálló katonai rendszerre oszlik Európa, s az
integrációs folyamatok előrehaladtával felvetődhet a határok, a
különféle nemzetközi szerződések jövőjének kérdése is. Ez utóbbi
problémák áttekintése azonban semmiképpen sem a közeljövő feladata.
Az európai konföderáció létrehozása egyébként a kontinens keleti
fele számára kecsegtető lehet, hiszen azok az államok is szorosabbra
fűzhetik kapcsolatukat Európával, amelyek kívül állnak az Európai
Közösségeken.
A miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélés után Antall
Józsefet, a Magyar Demokrata Fórum elnökét fogadta Francois
Mitterrand. Az eszmecsere középpontjában az európai, mindenekelőtt a
közép-európai helyzet kérdései álltak. A két politikus egyetértett
abban, hogy a közép-európai térség problémái - beleértve a
kisebbségi kérdést is - csak egy európai rendezés keretében oldhatók
meg. Egy olyan rendezés részeként, amely az emberi jogok alapján
határozza meg az európai államok kapcsolatait. Antall József
kifejtette, hogy az MDF alapvető céljai közé tartozik a
jogállamiság, a piacgazdaság, illetve egy hatékony szociális
rendszer megteremtése. Antall József egyúttal emlékiratot adott át
Francois Mitterrand-nak a romániai magyarság helyzetéről.
(folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 19:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Budapest vendége Francois Mitterrand (6. rész)
|
A memorandum az MDF álláspontját tolmácsolva hangoztatja: mielőbb
intézményes formában biztosítani kell a romániai magyarok egyéni és
kollektív jogait, egyben azt kéri Franciaországtól - és személy
szerint Mitterrand elnöktől -, hogy befolyásával támogassa ezt az
alapvető fontosságú törekvést.
Ugyancsak szálláshelyén kereste fel Francois Mitterrand-t Nyers
Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke. A megbeszélésen a pártelnök
méltatta Franciaország átfogó, markáns Kelet-Európa politikáját. A
hazánkban zajló reformfolyamatról szólva Nyers Rezső arra a
körülményre hívta fel a figyelmet, hogy a többi kelet-európai
országhoz képest Magyarország fejlettebb piaci viszonyokkal
rendelkezik, s a demokratizálódás folyamata is jelentősen
előrehaladt. Különösen fontos azonban, hogy a választásokig még
hátralévő csaknem két hónap során semmi ne veszélyeztesse a békés
átmenetet.
A megbeszélésen szóba került az MSZP felvételi kérelme a
Szocialista Internacionáléba. Francois Mitterrand pozitívan
értékelte a kérelmet. (folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 19:42
|
Vissza »
|
|
Budapest vendége Francois Mitterrand (7. rész)
|
Este Szűrös Mátyás díszvacsorát adott Francois Mitterrand
tiszteletére a Parlamentben.
díszvacsorán részt vett a magyar politikai, gazdasági és
kulturális élet számos kiemelkedő személyisége. Szűrös Mátyás és
Francois Mitterrand pohárköszöntőt mondott.
(Szűrös Mátyás pohárköszöntőjét az mtib1039, mtib1041, mtib1042
számokon kiadtuk, az embargót feloldjuk.)
x x x
(folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 21:16
|
Vissza »
|
|
Budapest vendége Francois Mitterrand (8. rész)
|
Francois Mitterrand válaszbeszédében örömét fejezte ki azzal
kapcsolatban, hogy Európának e jelentős történelmi időszakában ismét
alkalma nyílott látogatást tenni Magyarországon. Emlékeztetett arra,
hogy első ízben 1982-ben kereste fel az országot, s egyben az volt
első hivatalos útja Közép-Európában. E rövid visszaemlékezés
alkalmat adott az államelnöknek arra, hogy elemezze a
Közép-Kelet-Európában lezajlott viharos gyorsaságú változásokat.
,,Ma szemünk láttára ölt új arcot Európa, s a változás gyorsabb,
mélyebb, mint azt bárki akár csak egy esztendeje is remélni merte.
Hála a népek bátorságának és azoknak, akik megértették: itt az
ideje, hogy a szabadság visszanyerje jogait. A századvég Európa
újjászületésének lehet a tanúja,, - hangoztatta.
Egyben emlékeztette a díszvacsora vendégeit arra, hogy
Magyarország az elsők között kívánta ezt a történelmi léptékű
változást, régóta készült rá, s elsőként cselekedett is, midőn
átültette a gyakorlatba az emberi mozgásszabadság elvét. A
reformfolyamat fontos állomásaként, a háború óta először ez év
tavaszán szabad választásokat tartanak Magyarországon, aminek
kapcsán Francois Mitterrand megjegyezte: ,,Ez az a mozzanat, amely
helyreállítja Magyarország kötelékeit közeli, s távolabbi múltjával,
saját történelmével, saját kultúrájával.,,
A Francia Köztársaság elnöke biztosította vendéglátóját, hogy
Magyarország reformvállalkozásában számíthat Franciaország
támogatására és barátságára minden területen. Elsőként is a
gazdaságot emelte ki ezen területek közül Francois Mitterrand,
megelégedéssel állapítva meg, hogy a két ország kereskedelmi
forgalma gyarapodott, s a további fejlesztés előtt sem állnak
jelentősebb akadályok. Hasonlóképpen jó jel a jövőre nézve az első
francia-magyar vegyesvállalatok létrehozása, illetve francia bankok
képviseleti irodáinak megjelenése Magyarországon. Ezeket a példákat
azonban a jövőben meg kell sokszorozni. A gazdasági élet mellett
Franciaország szorosabbra kívánja fűzni a kapcsolatokat a kultúra
területén is. Ezek a kontaktusok egyébként is több évszázados
történelmi múltra tekintenek vissza, hiszen már Szent István király
is tudósokat, írástudókat és szerzeteseket hívott meg a Cluny
apátságból. (folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 21:44
|
Vissza »
|
|
Budapest vendége Francois Mitterrand (9. rész)
|
Ezeket a történelmi hagyományokat ápolva kell a két országnak
továbbfejlesztenie kulturális kapcsolatait. Francois Mitterrand
ennek érdekében javasolta oktatási és képzési programok beindítását
az élet legkülönfélébb területein, a nyelvtanítástól az üzemi
menedzsmenten keresztül a számítástechnikáig. Franciaország kész
ezeket a kezdeményezéseket továbbfejleszteni Francois Mitterrand
utalt arra is, hogy e kapcsolattartáshoz jelentős segítséget nyújt a
francia-magyar kétnyelvű középiskolai oktatás.
A kelet-európai folyamatokra visszautalva az államfő annak a
véleményének adott hangot, hogy a Magyarországon, illetve a többi
közép-kelet-európai országban végbemenő reformok sikere jelentős
mértékben meghatározza valamennyi nyugati nemzet jövőjét is. Ezért
magától értetődő, hogy a nemzetek közötti szolidaritás konkrét
tettekben fejeződjék ki. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a
tizenkettek közössége kötelezettséget vállalt Magyarországon,
Lengyelországban, majd más országokban is. A bizottság által
kidolgozott támogatási program, illetve a napokban Párizsban
elhatározott Európai újjáépítési és Fejlesztési Bank immár a
tettekben is kifejezi a Nyugat támogatási szándékát.
Francois Mitterrand megelégedésel szólt arról, hogy Magyarország
megérti és megbecsüli azt a hosszú távú munkát, amelyet az Európai
Közösség folytat egy egységes nagy piac megteremtése, a gazdasági és
pénzügyi szövetség előkészítése, illetve egy szociális alapokon
szerveződő Európa felépítése érdekében. A Kelet-Európában zajló
események e munka meggyorsítására ösztökélik a Nyugatot. Ennek
kapcsán Francois Mitterrand úgy vélekedett, hogy egy gazdaságilag
sikeres, a demokrácia, a pluralizmus eszméin, az emberi jogok
tiszteletben tartásán alapuló erős közösség szükséges feltétele a
Európa teljes felépítésének. Egy ilyen egységes Európa megteremtése
hosszú folyamat eredménye lesz, hiszen - mint a köztársasági elnök
rámutatott - még számos bonyolult kérdés vár megoldásra a katonai
szövetségek sorsától a nemzetiségek helyzetének rendezéséig.
Mindezekre a kérdésekre a válasz és a megoldás csakis egységes
lehet. Ebből a meggondolásból fakad az európai konföderáció
megteremtésének javaslata. E konföderáció a földrész valamennyi
államát összefogná a cserekapcsolatoknak, a békének és a
biztonságnak egy közös, állandó szervezetébe. Az egyesülés felé
haladó Európa képét felvázolva az államfő emlékeztetett arra, hogy
napjainkban kialakulóban van az a gondolat, amely az európai
biztonsági és együttműködési konferencia 35 tagállamának egy újabb
találkozóját javasolja. (folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 21:57
|
Vissza »
|
|
Budapest vendége Francois Mitterrand (10. rész)
|
Egy ilyen csúcstalálkozó - vélekedett Francois Mitterrand - jelentős
lendületet adna a leszerelés folyamatának, gazdasági kooperációnak
és egy valóságos jogállam megteremtésének egész Európában.
X X X
Danielle Mitterrand a nap folyamán megtekintette Varga Imre
szobrászművész gyűjteményét, és ellátogatott a Nemzeti Múzeumba.
(MTI)
1990. január 18., csütörtök 21:59
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|