|
|
|
|
Budapest vendége Francois Mitterrand (5. rész)
|
Az államfő külön kiemelte, hogy Magyarország úttörő szerepet vállalt a keleti régió reformfolyamataiban. Elismeréssel szólt arról, hogy a magyarországi átalakulások békés úton, alkotmányos keretek között mennek végbe. Úgy vélekedett, hogy ez a békés átmenet - a különféle nehézségek ellenére - nemzetközi tekintélyt biztosít a magyar kormánynak, a magyar vezetőknek.
Mitterrand elnök részletesebben is ismertette magyar partnereivel az európai konföderáció megteremtésével kapcsolatos elképzeléseit. A világszerte nagy érdeklődést kiváltott elgondolás kapcsán azt emelte ki, hogy egy ilyen laza szövetségi rendszerre épülő Európa megteremtése csak hosszú távú folyamat eredménye lehet, s annak felépítésében valamennyi államnak részt kell vállalnia. Fontos megkötés azonban, hogy egy ilyen konföderációs alapokon szerveződő Európában csak demokratikus rendszerek kaphatnak helyet. Bármennyire is vonzó azonban egy ilyen kooperáló Európa képe, azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy meglehetősen bonyolult problémák megoldásán át vezet az út. Semmiképpen nem kerülhető meg például a két német állam viszonyának problematikája, figyelembe kell venni, hogy a javuló kelet-nyugati kapcsolatok ellenére továbbra is két szembenálló katonai rendszerre oszlik Európa, s az integrációs folyamatok előrehaladtával felvetődhet a határok, a különféle nemzetközi szerződések jövőjének kérdése is. Ez utóbbi problémák áttekintése azonban semmiképpen sem a közeljövő feladata. Az európai konföderáció létrehozása egyébként a kontinens keleti fele számára kecsegtető lehet, hiszen azok az államok is szorosabbra fűzhetik kapcsolatukat Európával, amelyek kívül állnak az Európai Közösségeken.
A miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélés után Antall Józsefet, a Magyar Demokrata Fórum elnökét fogadta Francois Mitterrand. Az eszmecsere középpontjában az európai, mindenekelőtt a közép-európai helyzet kérdései álltak. A két politikus egyetértett abban, hogy a közép-európai térség problémái - beleértve a kisebbségi kérdést is - csak egy európai rendezés keretében oldhatók meg. Egy olyan rendezés részeként, amely az emberi jogok alapján határozza meg az európai államok kapcsolatait. Antall József kifejtette, hogy az MDF alapvető céljai közé tartozik a jogállamiság, a piacgazdaság, illetve egy hatékony szociális rendszer megteremtése. Antall József egyúttal emlékiratot adott át Francois Mitterrand-nak a romániai magyarság helyzetéről. (folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 19:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|