|
|
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2.
rész)
|
Ezt követően tértek át a Nemzeti Vagyonügynökség létrehozásáról, illetve az állami vagyon védelméről szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalására. Martonyi János, a privatizáció kormánybiztosa arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a jogszabálytervezetekről a különféle pártok is véleményt mondtak már, s többségük egyetértett azokkal, bár néhány párt ellenzi, hogy e fontos törvényeket még a jelenlegi Országgyűlés alkossa meg. Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes egyebek között azokra a korábbi felvetésekre reagált, amelyek szerint félő, hogy ha a Vagyonügynökség kezdeményezheti az önkormányzatú állami vállalatok államigazgatási irányítás alól való helyezését, akkor tömeges ,,államosítás,, várható. Mint mondta, ezt a lépést a kormány eddig még akkor sem igen tette meg, ha annak szükségessége nyilvánvaló volt, ezután pedig még kevésbé várható. Az pedig csak a külföldi tőke bizalmát növelné, ha végre tisztázódnának a tulajdonviszonyok, a tulajdonos akár szervezet formájában is kézzelfoghatóvá válna, s a társadalom számára mindenképpen megnyugtató lenne, ha a vállalatok eladásánál, átalakulásánál törvény szavatolná a versenyeztetést, az ügyletek nyilvánosságát.
A témával kapcsolatban Puskás Sándor (Heves megye), a bizottság elnöke megjegyezte: indokolt, hogy a Nemzeti Vagyonügynökség igazgatótanácsában helyet kapjanak a környezetvédelmi szervek, valamint a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleteinek, illetve a társadalombiztosításnak a küldöttei. Szabó Kálmán (Budapest) azt indítványozta, hogy ha meghirdetik egy gyár részbeni vagy teljes eladását, akkor erről a tényről, valamint az üzletben való részvételi lehetőségeikről a dolgozókat is tájékoztatni kelljen. Javasolta, hogy az új Országgyűlés számára hagyják meg jogörökségként, miszerint még az ősszel tűzze napirendjére a tulajdonról szóló törvényjavaslatot. (folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 17:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|