|
|
|
|
Felmentették a Pócspetri-ügy hat vádlottját (1. rész)
|
1990. január 17., szerda - A Fővárosi Bíróság, dr. Strausz
János tanácsa szerdán ítéletet hirdetett a 1948. június 3-i
pócspetri rendőrgyilkosság körülményeinek tisztázására folytatott
perújítási tárgyalás utolsó napján. A bíróság hatályon kívül
helyezte a Budapesti Büntetőtörvényszék - mint rögtönítélő bíróság -
1948. június 11-i ítéletének Asztalos Jánosra és Királyfalvi
(Kremper) Miklósra vonatkozó részét. A bíróság Asztalos Jánost az
ellene szándékos emberölés bűntettében való felbújtói bűnrészesség
miatt, Királyfalvi Miklóst pedig a szándékos emberölés bűntette
miatt emelt vád alól felmentette. Ugyancsak hatályon kívül helyezték
a Budapesti Népbíróság 1948. szeptemberi, illetve a Népbíróságok
Országos Tanácsa egy évvel későbbi ítéletének Belicza Gyulára,
Kusnyér Jánosra, néhai Konzili Pálra és néhai Szmolinka Jánosra
vonatkozó részeit, s felmentették őket az ellenük társtettesként
elkövetett bűnpártolás vétsége miatt emelt vád alól. (Az akkor
elítélt 23 személy közül a Legfőbb Ügyészség hét vádlott javára
terjesztett elő perújítási indítványt. Egyikük, Orosz János ügyét
azonban - betegsége miatt - felgyógyulásáig felfüggesztették.)
A szerdai tárgyalás kezdetekor a tanácsvezető bíró pontosította az MTI-nek a legutóbbi tárgyalási napról kiadott tudósítását. Mint mondotta, az egyik tanuvallomásban - és a tárgyalóteremben is - valóban elhangzott, hogy Rákosi Mátyás szerint túl sok volt a halálos ítélet, azonban ez a kijelentés egy másik ügyre vonatkozott, nem hozható összefüggésbe Asztalos János plébános személyével.
Ezt követően ismertették Péter Gábornak, a Belügyminisztérium államvédelmi osztálya akkori vezetőjének tárgyaláson kívül megtett tanuvallomását. A 83 éves férfi megromlott egészségi állapota ugyanis nem tette lehetővé, hogy lakását elhagyja. Péter Gábor - egyebek között - kijelentette: Nekem mindig az volt a véleményem, hogy az olyan jegyzőkönyvnek, amit veréssel vesznek fel, nincsen értéke. Ellene voltam annak, hogy bárkit is bántalmazzanak. Azt állította, miszerint nem adott olyan utasítást, hogy bántalmazzanak embereket. Hozzátette: mégis előfordult kényszervallatás, mégpedig a Rajk-ügyben. Farkas Mihály és Kádár János rendelte el, hogy verjék meg Rajk Lászlót. Amikor én bementem a másik szobából - emlékezett -, azt mondtam, ne verjék Rajkot, mert ő nem az az ember, aki verésre fog beszélni. Nem is beszélt. Rákosi sajnos megveretett embereket, beleavatkozott mindenbe. Ő irányította a Pócspetri ügyet is. Később, a börtönben jöttem rá - mondotta Péter Gábor -, hogy ezzel a perrel az egyházakat akarta ,,megrendszabályozni,,. (folyt.köv.)
1990. január 17., szerda 17:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Felmentették a Pócspetri-ügy hat vádlottját (2. rész)
|
Szólt arról is, hogy az eset után valóban járt Pócspetriben, ám miután visszajött, ezzel az üggyel nem ő foglalkozott tovább. Ma sem tudja, miért Budapesten és miért rögtönítélő bíróság tárgyalta azt. A tanács elnökét, dr. Olti Vilmost személyesen nem ismerte, nem beszélt vele az ügyről, s emlékezete szerint nem vett részt a tárgyaláson. (MTI)
1990. január 17., szerda 17:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|