|
|
 |
|
 |
Az Európai Kerekasztal 7.
|
----------------------
München, 1990. január 16. (SZER, Különműsor) - Az Európai
Kerekasztalt az Osztrák Néppárt kezdeményezte. A magyar politikai
élet számos személyisége vett részt és szólalt fel a tanácskozáson.
Most két interjút hallanak: Antall Józseffel, a Magyar Demokrata
Fórum, és Vörös Vincével, a Független Kisgazdapárt elnökével.
- Az első nap dr. Alois Mock külügyminiszter tartott
külpolitikai beszámolót arról, hogy milyen koncepció merült fel a
jövő Európájával kapcsolatban. A magyar küldöttek között első helyen
dr. Antall Józsefet, a Demokrata Fórum elnökét üdvözölték az
értekezlet megnyitása alkalmából. Éppen ezért őt kerestem fel a
Szabad Európa Rádió mikrofonjával, megkérdezvén tőle, hogy az itt
hallott referátum az osztrák külügyminiszter részéről milyen
fogadtatásra talált a Demokrata Fórumnál, személy szerint nálad?
- A külügyminiszter úr átfogó képet adott az európai
fejlődésről, azokról az eredményekről, amelyek az 1989-es évben
végbementek, és tulajdonképpen beszédében felvázolta az elkövetkező
évtizedekben Európa egysége helyreállításának, vagy - még
helyesebben talán - megteremtésének az útját. Úgy gondolom, hogy az
osztrák külügyminiszter alkalmas erre a szerepre és alkalmas arra,
hogy egy átfogó képet nyújtson, és ezzel a képpel így tulajdonképpen
egyetérhetünk.
- A Demokrata Fórum egy bizonyos külpolitikai koncepciót hozott
erre a konferenciára? (folyt.)
1990. január 16., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az Európai Kerekasztal - 7/1. folyt.
|
- Én úgy gondolom, hogy külpolitikai téren Magyarországon az
ellenzék, sőt a jelenleg kormányon lévők jelentékeny része is
hasonlóképpen gondolkodik sok mindenben. Természetesen vannak
lényeges különbségek is, de én a Magyar Demokrata Fórum nevében azt
tudom hangsúlyozni, hogy mi az európai integráció elkötelezett hívei
vagyunk. Azt hangsúlyozom még, hogy mi az összes európai integrációs
szervezethez közeledni kívánunk és ahova lehetséges, megfelelő
időben belépni is szeretnénk.
Nyilvánvaló, hogy mai Európában, és főleg 1992 után az Európai
Gazdasági Közösség a fő kérdés. Ahhoz kell előbb-utóbb csatlakozni,
amennyiben a struktúra nem változik meg. Ennek többféle
megközelítési módja van. Nyilvánvaló, hogy az első az Európa
Tanácsban való részvétel, amire már maga a kormány is előterjesztést
tett. Lehetséges, hogy az EFTA-n keresztül, lehetséges, hogy
kétoldali asszociációs, tehát társulási lehetőséggel kell
számolnunk, hasonló státussal, mint Törökország. Mindenképpen
valamennyi európai szervezethez Magyarországnak közeledni kell.
Ami itt újonnan merülhet fel az eddigiektől eltérően az az, hogy
a kétoldalú tárgyalások fenntartása, a kétoldalú társulás mellett
egy új lehetőséget ad az, hogy az egész térségben végigment
tulajdonképpen a függetlenedés és a reformpolitika. Ennek
következtében a korábbi hónapokkal szemben ma megfontolható egy
olyan megoldás is, ami egy bizonyos regionális együttműködésre
vezethet ezek között az országok között, de ennek a regionális
együttműködésnek nem kell szemben állni a Közös Piaccal és az
európai integrációkkal, hanem kifejezetten annak egy előszobájaként,
ahol mintegy első lépcsőben felkészülhetnek ezek az országok arra,
hogy alkalmassá tegyék elmaradott gazdasági struktúrájukat a 20-25
éves előnnyel rendelkező Nyugat-Európával szemben a felzárkózáshoz.
(folyt.)
1990. január 16., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az Európai Kerekasztal - 7/2. folyt.
|
A Magyar Demokrata Fórum egyértelműen elkötelezett politikai
párt, amelyik a parlamentarizmuson, a szabadpiaci gazdálkodás
alapján áll és az európai integrációt követi. Tehát minden olyan
ostoba és primitív vád, amelyik úgy hangzott el, mintha a Demokrata
Fórum valamiféle nacionalista gazdasági elzárkózási politikának
lenne híve, vagy Európa integrációját ne kívánná szolgálni, minden
alapot nélkülöz. Talán az sem véletlen, hogy az európai mozgalom
alelnöke a Magyar Demokratra Fórum elnöke.
Úgy gondolom, hogy ezen a tanácskozáson sok minden felmerült, én
az első felkért felszólaló voltam. Arról beszéltem, hogy
Magyarország háromszor tett kísérletet arra, hogy a totális szovjet
szisztémával szemben, és egy sztálinista szisztémával szemben az
ország függetlenségét elérje. Egyszer 1945-ben, és abban a
szakaszban a szabad parlamenti választások megrendezésével, ami
akkor egyedülálló volt ebben a térségben. Másodszor 1956-ban, amikor
fegyveres felkeléssel, vagy fegyveres felkeléssé vált küzdelemmel
kíséreltük meg a politikai demokrácia megteremtését. És harmadszor
most, 1988-89-ben és ez folytatódik, amikor békés eszközökkel
kívánjuk megteremteni.
Azt is hangsúlyoztam, hogy Magyarország ezt a pionír szerepet,
ezt az úttörő szerepet fent kívánja tartani és úgy gondolom, hogy a
többi ország fejlődése ellenére mi elismerést érdemlünk ezért a
magatartásért. (folyt.)
1990. január 16., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az Európai Kerekasztal - 7/3. folyt.
|
Egyben utaltam az európai szervezetekhez való csatlakozási
igényünkre és arra is, hogy Walter Whitmann, a híres amerikai
újságíró 1944-ben, amikor azt latolgatta a könyvében, hogy ez a
térség vajon feltétlenül egyoldalú szovjet befolyás alá fog kerülni
- erre komoly lehetőséget látott -, azt hangsúlyozta, hogy erre
annál inkább nagyobb esély van, mert ezek az országok nem
egységesek, és ha Lengyelország és Magyarország nyugatbarát lesz,
akkor Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia feltétlen a szovjet
oldalra áll.
Rámutattam arra, hogy ha ez sok mindenben igaz is volt, úgy
látszik, hogy ennyi évtizedes fejlődés után most először van arra
történelmi esély, hogy ez a térség egységesen lépjen fel.
- Köszönöm szépen a beszélgetést. S vajon mi magyarok mivel
tudunk hozzájárulni nem is annyira ehhez a konferenciához, hanem az
új európai rendhez? Van a külföldi fórumok előtt képviselhető
külpolitikai koncepciónk? Ezt kérdezem elsőként Vörös Vincétől, a
Független Kisgazdapárt elnökétől.
- A Kisgazdapárt részéről egyelőre nem tudok határozott választ
adni erre a kérdésre, de minden bizonnyal a pártunk célja az, hogy
az Európai Közösségbe beépüljön és minden tevékenységével azon lesz,
hogy az elkövetkezendő választások után az új Országgyűlésben azt az
irányzatot képviselje, hogy Európához tartozzon Magyarország is.
- A második kérdésem pedig az lenne, hogy személy szerint a
Kisgazdapárt vezetője, a Kisgazdapárt elnöke mit vár egy ilyen nagy
európai konferenciától, az Európai Kerekasztaltól? És mit adhat ez
egyáltalán számotokra? (folyt.)
1990. január 16., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az Európai Kerekasztal - 7/4. folyt.
|
- Nagy örömünkre szolgált, hogy ma nemcsak látogatóba tudtunk
eljönni Ausztriába, hanem egy olyan történelmi jelentőségű európai
kerekasztal-konferencián vehetünk részt, amely megnyitja az utat
valóban egy új Európa létrehozására. Ezért a Független Kisgazdapárt
részéről örömmel vettük azt, hogy Európa minden államából, sőt még a
tengerentúlról, az Egyesült Államokból is, Japánból is jöttek
képviselők erre az értekezletre, és ez olyan irányzatot mutatott a
ma délelőtti tárgyalás során, hogy valóban ha összefogunk és ezeket
a gondolatokat, amik ezen a konferencián elhangzottak, a
kormányunkra is rá tudjuk kényszeríteni, akkor valóban az európai
határok szinte leomlanak és egy közös Európa jön létre. +++
1990. január 16., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|