|
|
|
|
Önkorlátozás
|
Fölsóhajtottak az agrártermelők: az élelmiszergazdaságban is kiteljesedett a korábban csak várva-várt, a piachoz igazodó, rugalmas árrendszer. Szomorúak a vásárlók: a piacosodással egyidőben hatalmasat emelkedett az átlagos fogyasztói árindex, s ami még ennél is szomorúbb - főleg a húskereskedők számára - a költségvetési támogatások elapadásával az alapvető élelmiszerek átlagos áremelkedése meghaladja a 30 százalékot.
alc. A szomorúság dühre válthat
Ma még csak szomorúak vagyunk, amikor egy liter tejért tizennyolc forintot, egy kiló húsért több mint kétszáz forintot kell kiadnunk: s miután a jelenlegi bérpiacon ez a vásárlóerő felső határához közelít, a szomorúság dühre válthat át, esetleges újabb áremelkedések tervezésekor.
Ha a piac valójában, s minden szférában kiteljesedik, önkorlátozás nélkül kényszeríti a termelőket is. Ennek első jelei máris tapasztalhatók. A tejipari vállalatok, számolva az áremelkedésekből fakadó vásárlás-csökkenéssel, máris kevesebb csomagolóanyagot rendeltek a háttéripari vállalatoktól. Ez persze csak első jel, a következő mindenképpen a felvásárlás fékezése lehet, amit már a mezőgazdasági termelők is éreznek.
A láncreakció tehát elindult, remélhetően a piac hamarosan beállítja az egyensúlyt. Ma még csak remélhető, hogy a kormány és a gazdaságok nem az eddigi módszer, a "csodavárás" szabályai szerint reagálnak a várható jelenségekre, hanem a piaci folyamatok tanulmányozása után döntenek. A kezdet bíztató, a tervek szerint az export engedélyezésével és támogatásával is garantálják a zavartalan belföldi ellátást; másfelől a termelők önkéntes intervenciós alapot is létrehozhatnak, amelyből saját elhatározásuk szerint finanszírozhatják egyes élelmiszerek termelését.
Nincsenek irigylésre méltó helyzetben sem a fogyasztók, sem a termelők. Miközben a vásárlói pénztárca az áremelések miatt vékonyodik, a termelői mérleg is alig-alig lesz kedvezőbb a korábbinál. Az élelmiszerek árnövekedéséből ugyanis nem elsősorban a termelők gazdagodnak; a kereslet és a termelés visszafogására, másfelől a költségvetési támogatások mérséklődésére számíthatnak. (folyt.)
1990. január 15., hétfő 13:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|