|
|
 |
|
 |
Lehallgatási botrány
|
--------------------
München, 1990. január 15. (SZER, Magyar híradó) - A 10 nappal
ezelőtt kirobbant belügyi botrány mutatja, hogy azok, akiktől eddig
nem félni, hanem igenis rettegni kellett, még mindig ott ülnek a
lehallgató-készülékek mögött a postahivatalok elkülönített,
leveleket cenzúrázó helyiségeiben. Az esztendő első nagy magyar
politikai botrányának hétvégi fejleményeiről kérdezem Szilágyi
Sándort:
- Azt hiszem a Duna-gate ügy lebotrányosabb eseményére került
sor a hét végén. Azt történt ugyanis, hogy semmi nem történt. Nem
tréfálok, valóban azt gondolom, hogy ennél nagyobb botrány nem is
történhetett volna.
Miről van szó? Fodor Gábor, a Fidesz országos választmányának
tagja és Kis János, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője
pénteken újabb levélben fordult Németh Miklós kormányfőhöz, melyben
Horváth István belügyminiszter azonnali lemondatását, Pallagi
Ferenc, az állambiztonsági és Horváth József a belbiztonsági
szolgálat főnökének azonnali elbocsátását követelték, továbbá azt,
hogy a lehallgatási botrány kivizsgálását vegyék ki Kálmán József
katonai főügyész kezéből.
Az indoklás: az említettek mulasztásaikkal lehetővé tették, hogy
a belügy emberei megsemmisítsék a botrány dokumentumait. A hivatal
mostanáig nem is reagált a levélre.
Azt hiszem, ez nem kíván kommentárt. Mégis hadd mondjam el:
engem voltaképpen nem is az ügy politikai vonatkozásai háborítanak
fel, hanem - hogy úgy mondjam - esztétikai kifogásaim vannak. Az,
hogy oly kisstílű a hivatalos szervek önvédelmi reflexe, annyira
nélkülöz mindent, ami valami halvány stílusérzékről tanúskodna.
Ahogyan egy ismerősöm, egy idősebb hölgy fogalmazott: tudja a régi,
az anti-világban, ha kipattant volna egy efféle botrány, az a
minimum, hogy a belügyminiszter a szolgálati fegyverével főbe lövi
magát, de legalábbis még aznap lemond. (folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|