Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Tamás Gáspár Miklós lett a képviselő


1990. január 13., szombat - Este 8 óra után 5 perccel
megszületett az időközi választás végeredménye: a szavazás
eredményeként a Szabad Demokraták Szövetségének jelöltje, Tamás
Gáspár Miklós lett a 14. választókerület parlamenti képviselője. A
szavazáson a választásra jogosult több mint 18 ezer kerületi polgár
42,85 százaléka vett részt, összesen 7942-en adták le voksukat. A
legtöbb szavazatot, 4288-at Tamás Gáspár Miklós kapta, őt követte
Balázs Péter, aki 2625 szavazatot gyűjtött. Szalma Bélára, a
harmadik jelöltre 898-an szavaztak. (MTI)



1990. január 13., szombat 20:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Tamás Gáspár Miklós lett a képviselő (1. rész)

1990. január 13., szombat - Szombaton néhány perccel este 8 óra után Toldi János, a helyi választási bizottság elnöke kihirdette a fővárosi V. kerületi időközi választás végeredményét: a szavazásra jogosult 18.533 kerületi polgár közül 7942-en éltek szavazati jogukkal (42,85 százalék). Közülük 4288-an (54,9 százalék) voksoltak Tamás Gáspár Miklósra, a Szabad Demokraták Szövetségének jelöltjére. Balázs Péter független jelölt 2625 (33,61 százalék), Szalma Béla ugyancsak független jelölt 898 (11,5 százalék) szavazatot kapott. Az eredmény azt jelenti, hogy Tamás Gáspár Miklós lett a 14. számú budapesti választókerület parlamenti képviselője.


Emlékezetes: a december 9-ei első fordulón a jogosultak 41,45
százaléka vett részt, tehát kevesebben, mint a mostani második
szavazáson. Akkor szintén az SZDSZ jelöltje vezetett a szavazatok
45,36 százalékával. A választási törvény értelmében az első fordulót
érvénytelennek nyilvánították, mivel a választópolgároknak kevesebb,
mint a fele adta le szavazatát. A mostani fordulón már az is
elegendő lett volna, ha a választók egynegyede megy el szavazni.

    Az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva az új képviselő - aki
civilben jogfilozófus, az ELTE docense - elmondta: bár nem volt
benne egészen biztos, de valószínűnek tartotta, hogy nyerni fog.
Kétségessé tették azonban a győzelmét a választásban egyébként
érdektelen MSZMP rágalmazó kampánya, nevezetesen a Szabadság egyik
cikke, amelyet sokszorosítva terjesztettek, valamint az aláíratlan
uszító röplapok. Az, hogy a részvétel nagyobb volt, mint a múltkor,
Tamás Gáspár Miklós szerint elsősorban a hazai és a kelet-európai
politikai helyzet változásának köszönhető, sőt a lehallgatási
botránynak is, amely élesebbé tette a politikai kontrasztokat. Ezek
is közrejátszanak abban, hogy a választópolgárok ma már inkább a
radikális ellenzék felé fordulnak, mint korábban.

    Tamás Gáspár Miklós szerint nem volt felesleges belefogni a
választási kampányba, ugyanis - mint mondotta - lehet, hogy az
országgyűlési képviselőválasztásokig hátralévő idő kevés, de a
jelenlegi félig-meddig forradalmi korszakban még a napok is
számítanak, hiszen alapvető kérdésekben kell dönteni. A még
hátralévő parlamenti ülésszakok nagyon fontosak lehetnek az ország
sorsa szempontjából. (folyt.köv.)



1990. január 13., szombat 21:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Tamás Gáspár Miklós lett a képviselő (2. rész)


A Parlament munkájában egyébként a valódi ellenzék szerepét
kívánja Tamás Gáspár Miklós betölteni. Legfontosabb célja:
megakadályozni, hogy olyan visszafordíthatatlan intézkedéseket
hozzon a jelenlegi kormányzat, amelyek kész helyzet elé állítanák a
szabad választások után megalakuló demokratikus kormányt. (MTI)



1990. január 13., szombat 21:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD