|
|
 |
|
 |
Budapest Főváros Tanácsának közleménye a hajléktalanokról
|
1990. január 12., péntek - A Fővárosi Tanács közleményt
juttatott el az MTI-hez, amelyben szükségesnek tartja tájékoztatni a
közvéleményt arról: a rendelkezésére álló eszközökkel változatlanul
mindent elkövet a hajléktalanok helyzetének javítása érdekében.
Az eddigiekben munkalehetőségek felkínálásával, ideiglenes
szálláshely biztosításával, rendkívüli élelmezési segéllyel,
munkásszálláson, szociális otthonban és kórházban történő
elhelyezéssel sietett a rászorulók segítségére. Vannak ugyanakkor
olyan hajléktalanok is, akik nem fogadják el a részükre felajánlott
segítséget, illetve megtagadják az együttműködést sorsuk
javításáért. Közöttük idős és beteg emberek, avagy olyan fiatalok,
akik csak csoportba verődve lennének hajlandók szálláshelyet
elfogadni.
A Fővárosi Tanács vezetése nem hagyhatja figyelmen kívül azt,
hogy a hajléktalanok közül nagyon sokan az ország más területeiről
jöttek Budapestre. Legtöbbjük nem jogosult arra, hogy a fővárosban
tanácsi bérlakást kapjon. Ugyanakkor több tízezer azoknak a
lakásigénylőknek a száma, akik a kerületi tanácsoknál évek óta
várnak lakásra. Nem lehet nem figyelembe venni azt a tényt sem, hogy
az önkényes beköltözések, lakásfoglalások Budapest közrendjét és
közbiztonságát sértik.
A Fővárosi Tanács vezetése többször folytatott egyeztetést a
Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság képviselőivel, amelynek
eredményeként az elkövetkező napokban megállapodás aláírására kerül
sor egy gondozási központ és egy alapítvány létrehozásáról, amelyhez
a Fővárosi Tanács jelentős pénzeszközökkel járul hozzá. A Fővárosi
Tanács további átmeneti szálláshelyek kialakítását önerőből nem
tudja megoldani.
A közvéleményt megosztja a hajléktalanok ügye. Sokan vannak,
akik megértőek, ám az emberek többsége felháborodik és türelmetlen,
ha életerős, egészséges és munkaképes emberek nem tesznek, vagy nem
akarnak tenni saját sorsuk rendezése érdekében.
Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy nem minden esetben
megfelelő az együttműködési készség az érintett szervek és a
lakosság részéről.
A hajléktalanok demonstrációi által Budapest került az
érdeklődés homlokterébe. A hajléktalanság azonban nem csak fővárosi
gond, ezért elengedhetetlen, hogy az ország valamennyi érintett
településén, a helyi erőforrások mozgósításával nyújtsanak
segítséget a rászorulóknak. (MTI)
1990. január 12., péntek 17:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|