|
|
|
|
KGST értekezletről
|
------------------
London, 1990. január 10. (BBC, Panoráma) - A KGST 41 évvel ezelőtti megalapítása óta legviharosabb, Szófiában tartott ülésén a tíz tagország miniszterelnökei megegyeztek abban, hogy bizottságot állítanak fel, amely megvizsgálja, hogyan lehetne az intézményt átszervezni, hatékonnyá tenni. Hallgassák meg munkatársunk, Pártos Gábor kommentárját, amelyben kifejti, hogy a mai határozat meglehet már túl későn született, továbbá a KGST jövőjének az esélyeit latolgatja.
- Németh Miklós, magyar miniszterelnök volt az, aki a legnyíltabb formában fejezte ki, hogy vagy átfogó értelemben át kell szervezni, vagy fel kell számolni a KGST-t.
Praktikus értelemben már megkezdődött a szétesés folyamata, amikor a reformista tagországok feladták a központi gazdasági tervezés gyakorlatát és ezáltal megszüntették a Szovjetunió szerepét, amely ezen tervezés ellenőrzése volt. Magyarország már meg is szegte a KGST szigorú munkaelosztásra vonatkozó szabályát, amelynek értelmében például nem gyárthat személygépkocsit. Közös vállalati megállapodást kötött a Suzuki japán autógyárral.
A KGST-tagországok között használatos, úgynevezett konvertibilis rubel egyáltalán nem konvertibilis. A szervezeten belüli kereskedelmi tevékenység az utóbbi időben szovjet energia és nyersanyag szállítmányokra szorítkozott, cserében a kelet-európai országoktól kapott selejtes iparcikkekért, élelmiszerért és a nem európai országokból származó vendégmunkásokért.
Még mielőtt a múlt évben végbement forradalmi események elsöpörték a konzervatív kommunista kormányokat Kelet-Európában, nyilvánvalóvá vált, hogy jelenlegi - azaz akkori - idejétmúlt formájában nem maradhat fenn a KGST. (folyt.)
1990. január 10., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|