|
|
|
|
A biztonsági szolgálat Békés megyében
|
-------------------------------------
München, 1990. január 10. (SZER, Magyar híradó) - Varsa Zoltán jelentéséből a biztonsági szolgálat Békés megyei tevékenységére következtethetünk:
- Csalódott vagyok. Csalódottságom oka, hogy nem sikerült jobban megismernem önmagamat. E műveletben a politikai rendőrség segítségére számítottam, mivel Békéscsabán jártam a megyei rendőrkapitányság állambiztonsági alosztályán.
Látogatásom célja a közismert, s ma már az országhatárokon túlra duzzadó BM-botrány Békés megyei vonzatainak tanulmányozása volt. E körülmények miatt reménykedtem abban, hogy végre belepillanthatok abba a dossziéba, amit feltételezéseim szerint rólam készítettek az elmúlt évek alatt. Az alosztály vezetője szerint semmiféle aktával nem szolgálhatnak, ami rólam szól.
Megtudtam, hogy 1988 őszétől megszünt a pártirányítás, hogy Békés megyében az elmúlt három évben államellenes cselekedet nem volt, hogy az egész alosztályra jelenleg a pártsemlegesség jellemző. Ez azt jelenti, hogy mindenki pártonkívüli, aki itt tevékenykedik.
Határozott nemleges választ kaptam arra a kérdésre is, hogy végeztek-e megfigyeléseket az újonnan szerveződő pártok tagjai között. Közbevetésemre, hogy a Magyar Demokrata Fórum megalakulásának idején Orosházán többen is észleltük, hogy fényképfelvéteket készítenek rólunk, nem érkezett határozott cáfolat.
A lehallgatás, a telefonok figyelésével kapcsolatban ismét határozott álláspontot érzékelhettem, miszerint erre az elmúlt három évben nem került sor Békés megyében. (folyt.)
1990. január 10., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A biztonsági szolgálat Békés megyében - 1. folyt.
|
Közbevetettem, hogy vajon a posta közreműködése nélkül is képesek-e valakinek a telefonját lehallgatni. Kitérő választ kaptam ismét, miszerint az állambiztonsági szervek adott esetben törvényesen hallgathatnak le telefonokat. Szerény következtetésem szerint vannak olyan technikai berendezések a rendőrség birtokában, melyek alkalmasak lehetnek erre.
Általában délelőtti beszélgetésünk során gyakran hangzott el beszélgető partnerem szájából, hogy "a kötelező érvényű szolgálati titoktartás nem ad módot bővett felvilágosításra". Emiatt nem is akadt komolyabb nézetkülönbség közöttünk egészen addig, amíg a "Hálózat" néven jegyzett informátorokról - magyarán a besúgókról - nem esett szó. Ebbéli érdeklődésemre válaszul elhangzott, hogy éppúgy, mint az előtte kérdezettekről, róluk sincs semmiféle kartotékrendszer. Itt azonban határozottan ellent kellett mondanom, annál is inkább, mert nemrégiben egy meghasonlott informátor - nem kizárt, hogy a romániai fejlemények hatására - vallomásértékű beismerést tett múltjáról. Nemcsak az aláírt vállalásról, de arról is, hogy hogyan szervezték be.
Nem tudtam elfogadni azt az érvelést, hogy ilyen hálózatot minden országban működtet az államhatalom, azért nem - tettem hozzá -, mert azon országokban nem a pártok megfigyelésére, hanem a nemzet biztonsága érdekében alkalmazzák őket.
Megtudtam még, hogy Békés megyében három-négy éve van Securitate-jelenség, miszerint a Romániából érkezett menekülteket időnként zaklatták a Securitate átszökött megbízottjai. (folyt.)
1990. január 10., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Biztonsági Szolgálat Békés megyében - 2. folyt.
|
Arra a kérdésemre, hogy hogyan értékeli az állambiztonsági munkát az országban az elmúlt évtizedben, az állam szempontjából mindenképpen jónak minősítette. Ellenvetésemre - miszerint az állampolgárok nem osztják ezt a sikeres évtizedet - lehangoló és csendes válasz érkezett. +++
1990. január 10., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|