|
|
|
|
- Belügyi iratok zárolása - 1. folyt.
|
Ezután megkérdeztük, hogy vonatkozik-e a zárolás a belbiztonsági szolgálatnak a megyei kapitányságokhoz, illetve a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz telepített egységeire is. A válasz úgy hangzott, hogy elvben igen, de gyakorlati lépések nem történtek.
- Az eddigi hivatalos lépéseket hogyan lehetne minősíteni? Kielégítőek ezek, vagy elmaradnak attól, amit el lehet várni?
- Mindenekelőtt ami magát a zárolást illeti, bizonyos aggályokat ébreszt bennem. Aggályosnak találom azt, hogy a Belügyminisztériumnak három napja volt, hogy a saját hatáskörén belül rendelkezzék azokkal az iratokkal, amelyeket a Katonai Ügyészségnek már pénteken megítélésem szerint zárolnia kellett volna, és még aggályosabbnak tűnik, hogy azok az iratok, amelyek a megyei kapitányságokon voltak tárolva, gyakorlatilag nem kerültek zárolás alá. Ezekről nem lehet igazán tudni, hogy mi történik. Ezen túlmenően a vizsgálat részleteibe természetesen nem látok bele és nem is tudok ezzel kapcsolatban semmi határozottat mondani.
Azt mondanám, hogy - az én megítélésem szerint -, ha egy ilyen botrány kipattan, és hogyha bebizonyosodott, márpedig ez bebizonyosodott, hogy bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja áll fenn, hiszen a dokumentumok, amelyekre mi támaszkodunk, hitelesnek lettek elismerve, akkor bizony a belbiztonsági szolgálat vezetőjét nem jelentéstételre kell kötelezni, hanem fel kell függeszteni állásából. ugyanígy fel kell függeszteni őneki az Állambiztonsági Szolgálat vezetőjét.
Továbbá azt gondolom, hogy a belügyminiszternek - aki jelen esetben Horváth István - erkölcsi és politikai kötelessége volna azonnal benyújtani a lemondását, ha tudott arról a botrányról, amely a belbiztonsági, azaz az Állambiztonsági Szolgálat kebelében folytatólagosan zajlott, akkor azért, ha nem tudott róla, természetesen azért. Nyugati demokráciában ha két repülőgép összeütközik, a közlekedési miniszter lemond. +++
1990. január 10., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|