Rendszerváltás és az MTI

	Magyar gazdaság - sorsfórdító év és a kilátások
----------------------------------------------- München, 1990. január 5. (SZER, Világgazdasági magazin) - A magyar gazdaság tavalyi mérlegéről és idei kilátásairól Baráth Edina tudósít Budapestről: - Gyakran elhangzik mostanában, hogy 1989 a magyar történelem sorsfordító esztendeje volt. A kommunista pártállam összeomlása azonban nem járhatott együtt a 40 éves szocialista gazdasági kísérlet örökségének gyors felszámolásával. Az 1989-es gazdasági év ismét a korábban felhalmozott államadósság súlyos terhével indult. A kormány törekedett a gazdasági szerkezetváltás előfeltételeinek megteremtésére, és ennek érdekében több pozitív intézkedést tett, új törvényeket alkotott. Folytatódott az év elején bevezetett importliberalizálás, javult a hitelfelvételi és működőtőke-behozatali lehetőség, feloldották az ingatlanszerzési korlátozásokat. Megkaptuk a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt, pénzügyi támogatást ígért több nyugati ország. Életbe lépett a társasági törvény, az átalakulási törvény, az értékpapír törvény, csökkentették a vállalkozói nyereségadót. Mindezek ellenére a rideg gazdasági jelzőszámok már február-márciusban jóval rosszabbak voltak a vártnál. A költségvetési hiány már ekkor meghaladta az egész évre tervezett 20 milliárd forintot. Ezért a Nemzetközi Valutaalap májusban felfüggesztette a készenléti hitel utolsó részletének folyósítását. Novemberben Németh Miklós kormányfő bejelentette, hogy az ország bruttó adósságállománya 2 milliárddal több a nyilvánosságra hozottnál: 20 milliárd dollár. Közben növekedtek a lakosság terhei, sorozatos áremelések voltak, az év során háromszor is leértékelték a forintot, a munkanélküliek száma pedig ma már 30 ezerre tehető. (folyt.) 1990. január 5., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Magyar gazdasági mérleg - 1. folyt.
Szakértők szerint az 1989 végére kialakult válság oka a terhes gazdasági örökségen kívül a kormányzat tehetetlensége, konfliktust kerülő taktikája. Nem lépett fel szigorúan és következetesen a veszteséges nagyvállalatokkal szemben. Sajnos a csődeljárás a kereskedelmi bankoknak sem érdeke, mert a végrehajtás során követelésük egy részéről le kell mondaniuk. A felszámolásukkal együtt járna, hogy több tízezer ember munka nélkül maradna. A vállalatok nem fizetnek egymásnak, a tartozásaikból adódó sorbanállás 1989-ben meghaladta a 100 milliárd forintot. A tartósan veszteséges cégek száma 200-nál is több. Az elmúlt években csak 10 esetben kértek a hitelezők csődeljárást. Nem korlátozták eléggé a KGST-exportot, ennek tulajdonítható a rubel viszonylatú fizetési mérleg többlete. A válság okaként emlegetik azt is, hogy turistaellátmányát több millió állampolgár igénybe vette, s ez 1,5 milliárd dollár devizakiáramlással járt. A rendelkezéseket csak késve szigorították, sokak szerint már a világútlevél bevezetésekor módosítani kellett volna a valutaellátást. Még mindig nincs a gazdaságban igazi tulajdonosi érdek, a magánbefektetések valódi ösztönzése, a vállalkozások élénkítése többnyire csak szavakban történik. Magyarországon a termelő vagyon körülbelül 90 százaléka jelenleg is állami tulajdonban van. Az időközben sokat kritizált átalakulási törvény alapján elkezdődött ugyan az állami vállalatok eladása, a privatizáció, de ez ellentmondásosan ment végbe. Többen a nemzeti vagyon kiárusításáról, átjátszásáról, elkótyavetyéléséről beszéltek. (folyt.) 1990. január 5., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Magyar gazdaság - 2. folyt.
Mindezek megelőzése érdekében 1990. januárjában az Országgyűlés elé terjesztik az állami vagyonalapról szóló törvényt, mely megakadályozhatja, hogy az eladások valódi vagyonértékelés és ellenőrzés nélkül történjenek. Az inflációt sem sikerült az ígért 15-17 százalékos szinten tartani. Év végéig elérte a kritikus 20 százalékot. A Nemzetközi Valutaalappal májusban megszakadt tárgyalások az év végén folytatódtak, de megállapodás csak 1990. januárjában várható. A Közös Piac által felajánlott egymilliárd dolláros hitel folyósításának is előfeltétele a Valutaalappal kötött egyezmény aláírása. S mi várható az 1990-es gazdasági évtől? Nagy problémát jelent, hogy - feltehetően - a kormány az első szabad választások előtt már nem fog igazán szigorú intézkedéseket bevezetni, az új kormány pedig csak 3-4 hónap múlva kezdheti el válságkezelő programját. Szakemberek véleménye szerint a gazdaság teljesítőképességének javítása szempontjából a legfontosabb teendő a költségvetési deficit csökkentése, továbbá valódi tulajdonviszonyok és igazi piacgazdaság kialakítása. Ennek érdekében a megánvállakozások, vegyes vállalatok kedvezményes hitelfeltételeinek megteremtése, a veszteséges vállalatokkal szembeni csődeljárás végrehajtása, a pénzügyi rendszert megbénító sorbanállás megszüntetése, az infláció fékentartása, a KGST-export visszaszorítása, a forint-konvertibilitás előfeltételeinek megteremtése. (folyt.) 1990. január 5., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A magyar gazdaság - 3. folyt.
Az új kormánynak vállalnia kell az említett feladatokkal járó népszerűtlen intézkedéseket, hiszen nyilvánvaló, hogy a gazdaság rendbetételére fájdalommentes megoldás nincs. A lakosság 1990-ben is azt érzékeli majd, hogy az árak emelkednek, az életszínvonal csökken, a lakbérek drágulnak, a munkanélküliség nő - ezért feltétlenül szükséges a szociális védőháló kiépítése, amely legalább a legelesettebbeket támogatja. +++ 1990. január 5., péntek
Vissza »