|
|
 |
|
 |
Sajtószemle
|
London, 1990. január 4. (BBC, kora reggeli híradás) Sok angol
lap szentel figyelmet a ma reggeli újságok közül az Azerbajdzsáni
Szovjet Köztársaság és Irán határán nemrégiben lezajlott
zavargásoknak. A lapok jelentése szerint meglehetős bizonytalanság
tapasztalható a hivatalos jelentésekben arról, mi akozta a
zavargásokat. A Times szerint a történtek nemzeti érzületű
tiltakozások voltak.
A Daily Telegraph közli a TASZSZ szovjet hírügynökség
jelentését, miszerint a szélsőségesek által vezetett tömeg, amely
ital, vagy kábítószer hatása alatt állott, megtámadta a
határállomásokat és megfenyegette a KGB őrséget. A TASZSZ szerint -
jelenti a Daily Telegraph - felelőtlen elemek barbár
cselekedeteikkel destabilizálták a határt és fokozták az
Azerbajdzsánnal már korábban fennálló feszült helyzetet.
Az Independent helyi forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a
tiltakozásokat az azeri népfront szervezte, amely kampányt folytat a
határ megnyitása és a szovjet-iráni határ mentén mindkét oldalon élő
muszlim azerik egyesítése érdekében. Az Independent szerint - mind a
szovjet, mind az iráni oldalon élő azerik mesterségesnek tekintik az
őket elválasztó határokat. A Guardian első oldalán közölt
jelentésében a népfront egyik vezetőjét idézi, aki azt mondotta, a
Szovjetunióban és Iránban élő azerik között egy hivatalos "berlini
fal" létezett egészen a sztálini idők óta. A Guardian a berlini fal
megsértésére emlékeztető kaotikus eseményként jellemzi az
azerbajdzsáni eseményeket.
A romániai fejleményekről szóló legutóbbi beszámolók több
találgatást tartalmaznak, mint korábban. Pontosabban, mi is okozta a
forradalmat és mit fog kezdeni Románia újonnan kivívott
szabadságával - teszik fel a kérdéseket széles körben. Azokat a
jelentéseket követően, melyek szerint a volt Ceausescu elnök
rendszerének megdöntése nem annyira spontán népfelkelés, mint inkább
óvatosan előkészített katonai puccs volt, melyet a hadsereg
elégetlen tisztjei és mások szerveztek, a Times közli ennek
megcáfolását az új kormány egyik magas rangú katonai
tisztségviselőjének részéről. (folyt.)
1990. január 4., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|