|
|
 |
|
 |
Magyar-román határ (2. rész)
|
Pénteken déli egy órakor újra megindult a forgalom Gyulánál
Varsánd, s ezzel Románia felé. Az MTI tudósítójának jelentése
szerint elsőként két francia újságíró, majd egy-egy svájci és
osztrák fotóriporter juthatott be Gyulavarsándnál a napok óta elzárt
Romániába. Románia felől az első órában csak nyugati kocsik érkeztek
Magyarországra, s nem tudni, hogy a román állampolgárok számára is
megnyílt-e a határ.
A határzár megszüntekor érkezett a varsándi román határállomásra
az az NSZK-ban élő család, amely rokonlátogatásról, az Arad melletti
Öthalomról Aradon át hazafelé tartva elsőként jutott át hazánkba az
ismét szabad határon. Mint elmondották, a diktatúra bukását
bejelentő rádió- és tévé-szózat elhangzása után Varsándnál a román
katonák táncra perdültek, a tisztek pezsgőt bontottak, velük, az
utasokkal pedig eddig nem tapasztalt kedvességgel bántak.
Az NSZK-beli, romániai származású német család az MTI
tudósítójának beszámolt az aradi helyzetről is. Pénteken Aradon
senki sem dolgozott, a sztrájk teljes volt. Az emberek péntek
délelőtt a város központjába igyekeztek a lakótelepekről, s a
főtéren hatalmas tömeg tüntetett a Ceausescu-diktatúra ellen. A
péntek délelőtti aradi tüntetésre sok temesvári gyalog, egy szál
gyertyával jött át. Az éjszakai kijárási tilalom ellenére Aradon
péntekre virradó éjjel a katonák enni adtak a tüntetőknek, s föl
akarták fegyverezni a népet. A virággal és gyertyával tüntető
aradiak a beszámoló szerint elutasították az ajánlatot, nem fogadták
el a katonáktól a fegyvereket. A csütörtök esti aradi tüntetésen a
diktátor és famíliája távozását, a kommunista diktatúra
megszüntetését követelték, és minden kezeügyükbe kerülő
Ceausescu-képet elpusztítottak. A csütörtöki aradi eseményekhez
tartozik még, hogy az üzemek e napon azzal rendelték be munkásaikat,
hogy katonaruhába öltöztetik valamennyit, ám a vérengzések miatt
immár a végsőkig felháborodott aradi munkások nem voltak hajlandók
átöltözni, megtagadták a kényszer-sorozást. (MTI)
1989. december 22., péntek 15:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|