|
|
 |
|
 |
Folytatódott a pócspetri-ügy perújítási tárgyalása - Beidézik Péter Gábort
|
1989. december 21., csütörtök - Csütörtökön a Fővárosi Bíróságon folytatódott a ,,pócspetri rendőrgyilkosság,, néven ismertté vált ügyben a perújítási tárgyalás dr. Strausz János tanácsa előtt. A bíróság ezúttal szinte kockáról-kockára, mondatról-mondatra vizsgálta át az eredeti kép- és hangdokumentumokat. Emellett a tárgyaláson ismertették a vizsgálat során bekért új fegyverszakértői és orvosszakértői véleményeket.
Mint ismeretes, a Legfőbb Ügyészség perújítási indítványt
terjesztett elő a Fővárosi Bíróságon a pócspetri rendőrgyilkosság
néven ismertté vált ügyben, a 41 évvel ezelőtt elítélt 23 személy
közül Asztalos János és hat vádlot társa javára. A bíróság 1948-ban
halálra ítélte Asztalos Jánost szándékos emberölés büntettében való
felbujtói bűnrészesség miatt, Királyfalvi Miklóst pedig szándékos
emberölés büntette miatt. A köztársasági elnök a plébános
halálbüntetését életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatta,
amit később 15 évi börtönbüntetésre szállítottak le, és ebből
Asztalos 8,5 évet le is töltött. Királyfalvi Miklóst 1948. június
11-én kivégezték.
Az újonnan bekért fegyverszakértői és orvosszakértői vélemények
szerint nem lehet kizárni azt, hogy a rendőr életétt kioltó lövés
közvetlen közelről, esetleg véletlenszerűen, dulakodás közben esett.
A Magyar Filmtörténeti Intézettől, valamint a Magyar Rádiótól
bekért eredeti hang- és képdokumentumok részletes vizsgálatánál
kiderült, hogy a rögtönítélő bíróság tanácsvezető bírája annak
idején nem egyszer sugallta a vádlottak vallomását, szinte a
szájukba adta az egyes mondatokat, gyakran pedig beléjük fojtotta a
szót. Kiderült, hogy lényeges eltérés van a tárgyaláson hangszalagon
rögzített vallomások, és az 1948-ban felvett jegyzőkönyv gépelt,
illetve a tanácsvezető bíró kézzel írt mondataok között. A
jegyzőkönyv részben meghamisította Asztalos Jánosnál az utolsó szó
jogán elmondott szavait, Királyfalvi Miklósnak az utolsó szó jogán
elmondott gondolatait pedig egyáltalán nem tartalmazza. A
legfontosabb részt, Királyfalvinak a lövés eldördülésére vonatkozó
vallomását - a hangfelvételek szerint - a tanácsvezető bíró szinte
mondatról-mondatra irányította. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 19:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|