|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (31. rész)
|
Több hozzászóló nem lévén, határozathozatal következett. Először arról a képviselői módosító javaslatról szavaztak, amely szorgalmazta: az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot terjesszék ki az aktív korú férjre is. A társadalombiztosítási bizottság egyetértett ugyan a javaslattal, de 1990-től történő bevezetését nem támogatta. A kormány pedig azért nem fogadta el, mert nem tartja elvileg járható útnak, hogy olyan módosítást vezessenek be, amely összefügg a nyugdíjrendszer általános szabályaival, illetve a saját jogú nyugdíjrendszer 1991-től tervezett módosításával. Szabó Tamás javaslatát az Országgyűlés sem fogadta el. Ezután a törvényjavaslat egészéről szavaztak, azt az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta. A Parlament késő délután megkezdte az Állami Számvevőszék szervezeti felépítéséről, létszámáról és éves költségvetéséről szóló előterjesztés tárgyalását; e napirendi ponthoz dr. Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta: az intézményt negyven évvel ezelőtt azzal a szándékkal szüntették meg, hogy az állami hatalmat ne korlátozhassa olyan ellenőrzés, amely zavarta volna azokat, akik nem kívántak döntéseikbe beleszólást. A Parlament jelentős lépést tett a jogállamiság felé az intézmény visszaállításával. A szervezeti felépítésre vonatkozó előterjesztést kiegészítve elmondta, hogy a tervezéskor osztrák és NSZK-beli példákat követtek. A javaslat a szervezeti felépítésre két változatot tartalmaz: a költségvetési bizottság a regionális szerveződést szorgalmazó inditványát főleg azzal indokolta, hogy ezzel a megoldással kizárható vagy legalábbis csökkenthető lenne a helyi összefonódás lehetősége. Az ÁSZ elnöke a továbbiakban ismertette: a számvevőszék csaknem háromszáz alkalmazottját mintegy ezer pályázó közül választják ki. A szervezet tagjainak túlnyomó többsége egyetemi, a többiek más felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A költségvetés-tervezetben szereplő kétféle összeget magyarázva elmondta, hogy az állami költségvetés a KNEB megszüntetésének kiadásait is tartalmazza, s ezért magasabb. Az Állami Számvevőszék elnöke az előterjesztéshez csatolt határozati javaslat elfogadását kérte a képviselőktől. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 19:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|