|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (4. rész)
|
Ez ügyben fontos feladat vár a magyar Országgyűlésre is, esetleg népszerűtlen törvényhozói intézkedések formájában - mondta. Hangoztatta, hogy nem áll szándékában a Parlament döntésébe beavatkozni, mégis azzal a kéréssel fordult a Ház felé: bátor és messzire látó határozatokkal tárjanak ajtót országuk gazdasági struktúrájának megújhodása előtt. E bátor strukturális lépésekkel elképzelhetőek az együttműködés olyan formái, amelyek a régió reformországainak társult tagi viszonyához vezethetnek az Európai Közösségben. Ezzel kapcsolatban a kancellár megelégedéssel szólt arról, hogy Magyarország a közelmúltban felvételét kérte az Európa Tanácsba. Mint mondta, az NSZK örömmel támogatja Magyarország kérelmét. Helmut Kohl ,,okosnak és előretekintőnek,, ítélte a magyar külpolitikát, mert felismerte a helsinki folyamatban Európa mai nemzedékének nagy lehetőségét, a világrész békés jövője érdekében: - Magyarország a nehéz időkben is újra és újra a jövőbe mutató impulzusokat adott a helsinki folyamatnak, és ezzel eleget tett a közepes és kis országok különleges felelősségéből fakadó kötelességének. A helsinki folyamat nélkül Közép-, Kelet- és Dél-Európa országaiban nem vált volna lehetségessé a reformmozgalom kibontakozása és fejlődése, valamint a Nyugat és Kelet között nem fejlődhetett volna ki a bizalom, a leszerelés és a fegyverkezési ellenőrzés előrehaladásának elengedhetetlen előfeltétele. A máltai amerikai-szovjet csúcstalálkozó reményt ad, hogy ezen a téren a jövő évben további előrehaladás várható. Magyarország és az NSZK közös érdeke, hogy az európai hagyományos haderőkre vonatkozó első egyezmény létrejöjjön Bécsben. Ez a cél minden erőfeszítést megér, ezért ahol csak lehet, meg kell gyorsítani a tárgyalásokat. Az NSZK kancellárja részletesen szólt a németföldön végbemenő ,,első békés forradalomról,, is. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a forradalom értékelése Európa szívében - Keleten és Nyugaton egyaránt - a történelemmel szemben vállalt felelősséget, és messze tekintő józanságot kíván mindenkitől. Valamennyi érintett ország legitim biztonsági igényeit figyelembe kell venni. Mindaz, amit az emberek ma az NDK-ban követelnek, azt bizonyítja, hogy a szabadság, a szabad helyváltoztatás, a szabad önrendelkezés joga nem nyomható el tartósan. - Nem lehet és nem szabad mesterségesen szétszakítani a történelmi fejlődés során kialakult nemzeteket. (folyt. köv.)
1989. december 18., hétfő 13:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|