|
|
 |
|
 |
Dél-alföldi megyék képviselőinek tanácskozása (1. rész)
|
1989. december 12., kedd - A lakáshitel-kamatok visszamenőleges emeléséről ne döntsön a Parlament decemberben, csupán tárgyalja meg a kormány lakásgazdálkodással kapcsolatos előterjesztését. Hosszas vita után így fogalmazták meg közös álláspontjukat a dél-alföldi megyék országgyűlési képviselői kedden Lakiteleken tartott tanácskozásukon. Az eszmecserén Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megye képviselői vettek részt. Eredetileg a tanácsi gazdálkodás szabályozásával kapcsolatos terveket akarták megvitatni. E témakörrel foglalkozó vitára készültek fel a Pénzügyminisztérium, az Országos Tervhivatal és a Belügyminisztérium jelen lévő munkatársai is.
A lakósság körében szerzett tapasztalatok azonban elsöpörték ezt
a szándékot, s megint csak a megyénkénti képviselőcsoport-üléseken
egyszer már megtárgyalt lakásgazdálkodási kocepcióról, főként a
lakáshitel-kamatok megadóztatásáról vagy visszamenőleges emeléséről
folyt a vita. A képviselők véleménye között legfeljebb csak annyi
volt a különbség, hogy az egyik felszólaló még próbálta leplezni
indulatait, a másik azonban már egyáltalán nem titkolta
felháborodását. Valamennyien ugy vélekedtek, hogy a kormány
előterjesztésének minden változatát a költségvetési szempontoknak
rendelte alá, s nem számol a következményekkel. Többen elmondták,
hogy a tervezett intézkedés megalapozottságában is kételkednek, s e
kételyek alátámasztására számos adatot sorakoztattak fel. A
Bács-Kiskun megyei tanács szakértői szerint e terv megvalósítása
esetén egy kétkeresős, kétgyerekes családban csaknem 6.000 forint
hiányzik majd ahhoz, hogy életvitele a társadalmi létminimumon
maradjon. A felszólalók arra hivatkozva, hogy mindössze egy-két
hónap alatt éppen háromszor változott, illetve változtatták,
megkérdőjelezték a terv komolyságát is.
Az emlitett minisztériumok, illetve a Tervhivatal képviselői
lényegében mindenre azzal válaszoltak: ha a parlament a
költségvetési tervet nem fogadja el, katasztrófába sodródik az
ország, a költségvetést pedig - a dominóelv alapján - csak a
lakásgazdálkodással foglalkozó tervvel együtt lehet tárgyalni és
elfogadni. A dél-alföldi megyék országgyűlési képviselői viszont azt
hangoztatták: elegük volt a kormány zsarolásából. (folyt.köv.)
1989. december 12., kedd 18:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|