|
|
|
|
Czinege Lajost hallgatta meg a parlamenti vizsgálóbizottság (1. rész)
|
1989. december 11., hétfő - Czinege Lajos nyugalmazott miniszterelnök-helyettest, egykori honvédelmi minisztert hallgatta meg az Országgyűlés honvédelmi vizsgálóbizottsága hétfői, második ülésén.
Mint ismeretes, az Országgyűlés október 18-i tanácskozásán - Márton János felszólalását követően - a miniszterelnök parlamenti bizottság kiküldését kérte, hogy az vizsgálja meg dr. Bokor Imre nyugállományú mérnök ezredes Kiskirályok mundérban című könyvében leírtakat. Ezt követően dr. Király Ferenc interpellált a könyvvel, illetve a szerző nyugállományba helyezésével kapcsolatban. A vizsgálóbizottság - dr. Raffay Ernő vezetésével - több mint két és fél órán keresztül tett fel kérdéseket Czinege Lajosnak pályafutásával, szakmai képzettségével, magánéletével, s a könyv őt érintő megállapításaival kapcsolatban. Czinege Lajos elmondta: megrázta őt a könyv, elsősorban azért, mert abban nem esik szó arról, hogy a hadseregben több évtizeden keresztül kemény munka folyt. Erkölcsi, politikai és becsületbeli kérdésnek tartotta, hogy lemondjon katonai rendfokozatáról, ha ezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy a hadseregben megnyugodjanak a kedélyek. A képviselőket élénken foglalkoztatta Kaszópuszta ügye. Ennek kapcsán az egykori miniszter kifejtette: több olyan szigorúan titkos katonai objektumot kellett létrehozni, amelyet el kellett rejteni a külvilág elől. Ezért ha egy ilyen épült, általában létrehoztak egy hozzá hasonlót is. Ez utóbbi tevékenységét ,,felnagyították,,, hogy ezzel álcázzák az eredetit, s ez vonja el az ,,érdeklődők,, figyelmét. Említett egy esetet, amikor egy fontos objektumról suttogni kezdtek a környező településen, milyen üzem lehet az, ahova reggel nem megy be senki és este nem jönnek ki onnan. Ekkor néhány katonát olajos, festékes munkaruhába öltöztettek, s ők minden reggel bementek a létesítménybe, majd többnyire kártyázással ütötték el a ,,munkaidőt ,, . A Szovjetunióban létrehozott ,,meseliget,, kapcsán elmondta: úgy érezte, valamivel viszonoznia kell azt a rengeteg segítséget, amit a szovjet hadseregtől kaptak. Így egy hektáron fákat telepítettek olyan területre, ahol korábban csak pusztaság volt. Itt egyébként magyar katonák is gyakorlatoztak. Lakáscseréit is hosszasan indokolta Czinege Lajos, mondván: csak első budapesti lakásukba költöztek ízlésük szerint, később mindannyiszor kényszermegoldás volt a költözés. Leányfalui nyaralóját illetően elmondta, hogy annak mintegy egyharmadát saját maga építette, családi segítséggel. (folyt.)
1989. december 11., hétfő 18:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|