|
|
|
|
Fővárosi MSZP-aktíva (2. rész)
|
A december 18-ai fővárosi MSZP-értekezlet feladatai közé sorolta a budapesti pártstruktúra kialakítását, a politikai helyzetelemzést, a választási program gerincének meghatározását, illetve a személyi kérdések tisztázását. A pártértekezlet nyilvános lesz, arra várnak minden érdeklődő budapesti MSZP tagot. Az aktívaértekezleten Horn Miklós, az MSZP V. kerületi intéző bizottságának elnöke szólt a helyi pótválasztás előkészületeiről. Az MSZP a lakosság független jelöltjét, Balázs Pétert, az MSZMP volt tagját támogatja. Kifogásolta, hogy a választási kampány részeként arrogáns, erőszakos, tisztességtelen módszerek is észlelhetők. A népszavazás eredményére utalva hangsúlyozta: az MSZMP által javasolt ,,nemek,, világossá tették, hogy nem baloldali, hanem konzervatív erő, a szervezettel még kerületi szinten sem szabad akciószövetségre lépni. Pozsgay Imre, az MSZP elnökségének tagja felszólalásában e gondolatot erősítve leszögezte: az ortodoxia valóban nem nevezhető baloldalnak. El kell ismerni azonban, hogy tíz, sőt százezrével is lehetnek olyan egykori elvtársaik, akik ma is szent hittel vallják: az a politika jó, amelyet az MSZMP folytat. E jogot elvitatni, s a szándékot becsmérelni nem szabad. A párttagság sok megcsalatáson ment át, így érthető, ha egy részük így gondolkodik. Óvta ugyanakkor a szervezetet attól, hogy személyes hatalmi ambíciók áldozatai legyenek, és újra eszközként szolgáljanak ki tudja milyen eredetű gondolathoz, programhoz. A helyzet át- és újragondolásra való képtelensége jelzi, hogy az MSZMP-vel mint párttal akciószövetségre nem lehet lépni. A pártszervezés kérdéseit érintve leszögezte: nem lehet engedni annak a morális nyomásnak, amely kívülről kívánja megszabni, ki lehet az MSZP tagja. A pártszervezeteknek kell megítélniük, hogy ki méltó vagy méltatlan a tagságra. A népszavazás kapcsán Pozsgay Imre annak a véleményének adott hangot, hogy a választók nem a pártokra adták szavazataikat, ilyen értelemben az eredmény nem mutat valódi politikai tagoltságot. Az majd az országgyűlési képviselő-választásokon válik láthatóbbá. Valódi identitását az MSZP is csak a választások után mérheti fel, amelyre a győzelem reményében készül. (folyt.köv.)
1989. december 2., szombat 14:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|