|
|
 |
|
 |
A Pócspetri-ügy perújítási tárgyalása (1. rész)
|
1989. december 1., péntek - A Fővárosi Bíróságon dr. Strausz János tanácsa pénteken megkezdte a ,,pócspetri rendőrgyilkosság,, néven ismertté vált ügyben a perújítási tárgyalást. A bíróság a Legfőbb Ügyészség indítványára látott hozzá a 41 évvel ezelőtt elítélt 23 személy közül Asztalos János és hat vádlott-társa ügyének újbóli tárgyalásához.
Mint az a korábbi híradásokból ismeretes: a Budapesti
Büntetőtörvényszék - mint rögtönítélő bíróság -, illetőleg a
Budapesti Népbíróság 1948-ban megállapította, hogy a
Szabolcs-Szatmár megyei Pócspetri plébánosa, Asztalos János
agitációba fogott az iskolák tervezett államosítása ellen. Június
3-án este - amint azt a korabeli bírósági jegyzőkönyvek tanúsítják
-, a felizgatott tömeg egy része valóban fel volt fegyverkezve a
községházát közrefogva az államosítás ellen tüntetett és megkísérelt
betörni a tanácsterembe. Ezt az akciót a bejáratnál két rendőr
megakadályozta. Időközben a községháza udvarára érkezett Asztalos
János, és az első bírósági jegyzőkönyv szerint ,,azt terjesztette,,,
hogy a rendőrök őt és a jegyzőt el akarják vinni, és ezt
mindenképpen akadályozzák meg. A hangulat egyre feszültebb lett. A
főjegyző az egyik kijáraton el akart távozni, ahol két rendőr állt.
A tömeg úgy vélte, hogy a rendőrök őt el akarják vinni, ezért hangos
tiltakozásba kezdett és a kijárat felé tódult. Ekkor Takács Gábor
rendőr riasztólövést adott le. Királyfalvi (Kremper) Miklós - aki
látta, hogy a rendőr a fegyverét csőre tölti - nekiugrott, kitépte
kezéből a fegyvert, majd mellkason lőtte. A rendőr a helyszínen
meghalt.
Az eset után a bíróságok Asztalos Jánost szándékos emberölés
bűntettében való felbujtói bűnrészesség miatt halálra ítélték,
Királyfalvi Miklós ugyanezt a büntetést kapta, szándékos emberölés
bűntette miatt. A köztársasági elnök a katolikus pap halálbüntetését
életfogytig tartó fegyházbüntetésra változtatta, amit az Elnöki
Tanács 1956 szeptemberében 15 évi börtönbüntetésre szállított le.
(folyty.köv.)
1989. december 1., péntek 17:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|