|
|
 |
|
 |
Időközi választás - választási felhívások (1. rész)
|
1989. december 6., szerda - Országgyűlési képviselőt választanak szombaton Budapesten a Belvárosban, a 14. választókerületben. A képviselőjelöltet állító pártok, illetve maguk a független jelöltek választási felhívásaikat szerdán eljuttatták a Magyar Távirati Irodához. Azokat teljes terjedelemben az Országos Sajtószolgálat közölte. A felhívásokat ismertető összeállítást az MTI munkatársa - a pártokkal, illetve a jelöltekkel egyeztetve - a dokumentumok beérkezésének sorrendjét követve készítette el.
A Szabad Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a
Szociáldemokrata Párt és a Fiatal Demokraták Szövetsége közös
jelöltet indít a választáson Tamás Gáspár Miklós személyében. A
szabad demokraták V. kerületi szervezete hangsúlyozza: érdemes Tamás
Gáspár Miklóst megválasztani még akkor is, ha márciusra kiírják az
általános választásokat. Ugyanis ,,az elkövetkező 3-4 hónapban kell
szembenézni a gazdasági válság, az államadósság következményeivel,
ebben az időszakban kell előkészíteni a szegények, az elesettek, az
idősek, a betegek védelmét, megakadályozni az ország javainak
elkótyavetyélését, megelőzni a diktatúra maradványainak
átmentését,,. Véleményük szerint Tamás Gáspár Miklós a jelenlegi
kormányzat józan és határozott ellenzékét fogja képviselni az
Országgyűlésben. Ellenzék nélkül pedig nincs demokratikus parlament.
A Magyar Október Párt jelöltje a párt alapító tagja, Krassó
György. Miként a felhívásból kiderül: választási programjában
egyebek között szerepel, hogy azonnal meg kell szüntetni az
életkörülmények további mesterséges rontását. Mozgóbérskálát,
tisztességes megélhetési lehetőséget és a lezüllesztett egészségügy
számára az emberi élet fontosságához mért állami támogatást követel.
Szorgalmazza, hogy a dolgozók is tulajdonossá válhassanak, legyen
elővételi joguk gyáruk megvásárlására, a veszteséges üzemekben pedig
vehessék meg a munkagépeket kisvállalkozásuk beindításához. Követeli
továbbá a népfelség elvének érvényesülését, a közigazgatás helyi
önkormányzatokra építését; az ország teljes katonai és politikai
semlegességét; a kisebbségek védelmét, s ezen belül azt, hogy a
hazánkba menekült magyarok azonnal kapjanak állampolgárságot.
(folyt. köv.)
1989. december 6., szerda 21:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|