|
|
 |
|
 |
A Magyar Október Párt választási felhívása (1. rész) (OS)
|
1989. december 6., szerda - A Magyar Október Párt jelöltet állít
a főváros 14. választókerületében 1989. december 9-én sorra kerülő
időközi országgyűlési választásra. Jelöltjüket, dr. Krassó György
közgazdászt az 1956-os forradalmat követően tíz év börtönre ítélték,
majd kiszabadulása után a demokratikus ellenzéki mozgalom tevékeny
résztvevője lett. Újabb büntetőeljárások és később rendőri
felügyelet alá helyezése után 1986-ban politikai menedéket kapott
Angliában, ahol a magyarországi eseményekről tájékoztató irodát
szervezett. 1989. júniusban tért haza, és a Magyar Október Párt
alapító tagja lett.
Dr. Krassó György egész életével bizonyította, hogy
megalkuvásmentesen küzd a dolgozó emberek ügyéért. Habár
országgyűlési képviselőnek pártunk jelölte őt, mégis független
marad, mert csupán lelkiismeretének szavát fogja követni. Ha a
választópolgárok bizalmat szavaznak neki, akkor képviselőként az
ország felvirágoztatásáért és az V. kerület helyi érdekeiért fog
küzdeni.
Részletes programja a következő:
Jólétet
Azonnal szünjék meg az életkörülmények további
mesterséges rontása. A bűnös gazdaságpolitika árát nem fizetheti meg
az ország lakossága. Az árak további növekedésével arányosan
emelkedjenek a bérek: mozgóbérskálát
Tisztességes megélhetést a
nyugdíjasoknak és a munkanélkülieknek. Fiatalok részére pályakezdő
hitelt. Lakásépítést. Az emberi élet fontosságához mért állami
támogatást a lezüllesztett egészségügynek.
Virágzó gazdaságot
Egészséges gazdaság alapja csak a
magántulajdon lehet. Az állami tulajdont csak a tényleges, közös
társadalmi érdek indokolhatja. A külföldi tőkebehozatal előmozdítása
mellett esélyt kell adni a dolgozók tulajdonossá válásának is. A
munkásoknak legyen elővételi joguk gyáruk megvásárlására;
veszteséges, elavult technikájú üzemekben vehessenek meg egyedi
munkagépeket is kisvállalkozásuk beindításához. A földet kapják
vissza a parasztok.
Szabadságot
Új választójogi törvényt, hatálytalanítsák azokat
az alkotmányellenes szabályokat, amelyek a ,,nemkívánatos,, jelöltek
és pártok kiszorítását célozzák. Érvényesüljön a népfelség elve, a
közigazgatás épüljön helyi önkormányzatokra. (folyt.köv.)
1989. december 6., szerda 18:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|