|
|
|
|
Kis János a népszavazásról
|
-------------------------- München, 1989. november 27. (SZER, Magyar híradó) - Kiküldött munkatársunk, Kasza László jelenti: - A négy igen-párt -, ahogy manapság már az országban őket nevezik - sajtókonferenciát tartott ma délelőtt. Ezen - félhivatalosan - bejelentették, hogy tudomásuk szerint nemcsak hogy a választásra jogosultak 50 százalékánál több élt a szavazati jogával, hanem - és ez a nap meglepetése - az első kérdésben is az igen szavazatok vannak többségben. Ugyanakkor a választás lebonyolításával megbízott bizottság ezt az információt nem tudta megerősíteni. Kis Jánost, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői testülete tagját kérdezem, hogy honnan az információ, és mennyire lehet ezt megerősítettnek tekinteni? - Csak megismételhetem, amit Pető Iván a sajtóértekezleten mondott: az országház-téren sétáltunkban a falakon át hallottuk kiszűrődni az információ hangjait, innen tudjuk megerősíteni. Tehát hivatalosan nem tudom, mégis komoly jelek utalnak arra, hogy a négy igen-pártja az első kérdésben is megnyerte a népszavazást. - Hogyan ítéli meg a Szabad Demokraták Szövetsége - amely ugye kezdeményezője volt a népszavazásnak - ezt a mai helyzetet, amely a tegnapi népszavazás után előállt itt Magyarországon? - Mi úgy gondoljuk, hogy a népszavazás egyértelmű igen-jei rendkívüli módon leegyszerűsítik a demokratikus átmenet döntő állomásához, a szabad parlamenti választásokhoz vezető utat. Gyakorlatilag az utolsó akadály is elhárult, amely köztünk és a szabad választások megrendezése között állt. A parlament bármelyik pillanatban feloszlathatja önmagát, és kitűzheti a parlamenti választások időpontját. (folyt.)
1989. november 27., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kis János a népszavazásról - 1. folyt.
|
Mindenképpen mondhatjuk, hogy a felnőtt lakosság több mint 50 százalékát komolyan aggasztotta: nevezetesen - ahogyan visszaélve a parlamenti választások előtti különleges helyzet még meglévő előnyeivel - a kommunisták elnököt választatnak maguknak, és ezzel hatalmuk egy részét átmentik a parlamenti választások utáni új, demokratikus köztársaságba is -, amely ilyenformán nem lehet igazán demokratikus. Ebben az értelemben tehát a helyzet - úgy gondoljuk -, hogy jelentősen leegyszerűsödött. Leegyszerűsödött annyiban is, hogy az a folyamatos válság, amely a szeptemberben kötött megállapodások aláírása-alá nem írása során kirobbant, és ami még mind a mai napig nem tud nyugvópontra jutni, most óhatatlanul nyugvópontra jut. Hiszen azok a kérdések, amelyek akkor megosztották az Ellenzéki Kerekasztal tagjait, alapszervezeteit is, de a társadalom szélesebb köreit is -, ezek a kérdések most már lezárultak. Mind a négy kérdésre ott az egyértelmű négy igen, és mi úgy gondoljuk, hogy mostantól fogva előrefelé kell tekinteni, nem hátrafelé. Nem azokkal a sebekkel kell foglalkozni, amelyek ebben az időszakban egyik, vagy másik félen estek. Nem azzal kell foglalkozni, hogy kin estek sebek és kin nem estek sebek, hanem azzal foglalkozhatunk, hogy mit tehet valamennyi komoly politikai erő azért, hogy a szabad választásokhoz minél simább, minél nyugodtabb körülmények között juthassunk el. +++
1989. november 27., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|