|
|
 |
|
 |
Folyamatosan értékelik a népszavazás adatait - végeredmény kedden (1. rész)
|
1989. november 27., hétfő - Minimális különbség dönti el, hogy a Magyar Köztársaság elnökét januárban közvetlenül a nép, avagy az országgyűlési választások után megalakuló új parlament választja-e meg.
A népszavazás parlamenti központjában hétfőn délelőtt megtartott
tájékoztatón Kara Pál, az Országos Választási Bizottság titkára
ismertette az utolsó - hétfő hajnali 5 óra 51 perckor született -
ideiglenes részeredményt. A vasárnapról hétfőre virradó éjszaka
folyamatosan feldolgozott, telefonon beérkezett adatok szerint a
pártok munkahelyi szerveződésével, az MSZMP vagyonelszámolásával és
a munkásőrség feloszlatásával kapcsolatos kérdésekre adott, az
Országgyűlés döntéseit megerősítő szavazatok aránya lényegében az
első részeredmények közlése óta szinte változatlan - 94 százalék
körüli. Miként elmondták: ez már csaknem biztosra vehető
végeredmény.
Az első és legizgalmasabb kérdésre, a köztársasági elnök
megválasztásának időpontjára és mikéntjére adott válaszok egyre
inkább a fele-fele arányhoz közelítenek. Hétfőn reggel - 10.049
jegyzőkönyet, az összes 91,3 százalékát alapul véve - erre a
kérdésre 3.886.316-an (ez 55,1 százalék) adtak le érvényes
szavazatot. Közülük 1.949.793-an voksoltak nemmel (ez 50,2
százalék), azaz arra, hogy közvetlenül a nép válassza meg a
köztársasági elnököt. Viszont csupán 13.270-nel kevesebben vélték
úgy, hogy az új parlamentnek kellene megválasztani a köztársasági
elnököt (49,8 százalék). Ezek az adatok csak ideiglenesek, a végső
arány változhat - hangsúlyozták.
Elhangzott az is, hogy hétfőn reggel a választásra jogosult
állampolgárok száma 7.058.324 volt, a leadott szavazatok száma pedig
4.106.485. Ez azt jelenti, hogy a választópolgárok 58,2 százaléka
vett részt a népszavazáson.
A népszavazás parlamenti központjába folyamatosan érkeztek a
hivatalos jegyzőkönyvek. A tájékoztatás időpontjáig 10 területi
központból továbbították ezeket, viszont Budapest még nem volt
közöttük. Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal
igazgatója mindezekhez hozzáfűzte: még mintegy ezer jegyzőkönyv
beérkezését várják. Nagyobbrészt Pest megyében, de több más területi
központban, szavazókörben is szükségessé vált a jegyzőkönyvek újbóli
ellenőrése; részben, mert összeadási hibákat fedeztek fel, részben
pedig egyes jegyzőkönyveknél jogi kifogások is felmerültek. (f.)
1989. november 27., hétfő 12:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|