|
|
|
|
Magyar-vatikáni kapcsolatok (1.rész)
|
Róma, 1989. november 24. péntek (MTI-Panoráma)
A közeljövőben minden bizonnyal helyreállhatnak a diplomáciai kapcsolatok a Magyar Köztársaság és a Vatikán között - ezzel az eredménnyel végződtek az elmúlt napokban folytatott tárgyalások a Szent Péter-téri híres bronzkapu mögött. A magyar kormány illetékese, Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a minisztertanács egyházpolitikai titkárságának vezetője Francesco Colasuonno különleges megbizatású nunciussal tárgyalt, tehát a vatikáni diplomáciának azzal a képviselőjével, aki évek óta tartja a kapcsolatokat a kelet-európai országokkal és egyházakkal. Fogadta a magyar küldöttséget Agostino Casaroli bíboros, államtitkár is, az egyházi kormányzat vezetője, akinek 75. születésnapjára Németh Miklós miniszterelnök köszöntő levelet és ajándékot küldött (kalocsai terítőt és herendi gyertyatartót). Casaroli és Németh Miklós korábban nyilvánosságra hozott levélváltása már egyértelművé tette, hogy mindkét fél részéről megvan a készség a kapcsolatok magasabb szintre emelésére. A tárgyalások első fordulóján sikerült több fontos részletet tisztázni. Más részletkérdések még tisztázásra várnak, s e célból várhatóan vatikáni küldöttség utazik Budapestre, egy vagy két hónap múlva. A magyar-vatikáni diplomáciai kapcsolatok 1945-ben szakadtak meg, amikor Angelo Rotta nunciust a szövetséges ellenőrző bizottság, gyakorlatilag a szovjet kormány kiutasította. (A magyar fél ezért most a kapcsolatok ,,helyreállításáról,, beszél, s nem felvételéről.) Ami utána történt, köztudott: a Mindszenty-per, a katolikus egyház ellen az ötvenes években hozott számos korlátozó rendelkezés, a rendek, iskolák bezárása, majd az újabb per, Grősz József kalocsai érsek ellen, mélypontot eredményezett. A mostani fordulat azonban nem előzmény nélküli. A kapcsolatok újjáépítése nem mostanában kezdődött. Az Osservatore Romano szeptember 15-én figyelemre méltó módon emlékezett meg a negyedszázaddal ezelőtt, 1964-ben aláírt magyar-vatikáni részleges megállapodásról. A Szentszék részéről annak aláírója Agostino Casaroli, aki a Vatikán ,,külügyminisztereként,, akkoriban kezdte türelmes apró lépésekkel egyengetni az egyházi állam és a szocialistáknak nevezett kelet-európai országok kapcsolatait a katolikus egyház helyzetének javítása céljával. A magyar kormánnyal kötött megállapodás az első jogi aktus volt e téren - a vatikáni ,,keleti politika,, nyitánya. (folyt.)
1989. november 24., péntek 16:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|