|
|
|
|
Ceausescu követelése
|
-------------------- München, 1989. november 21. (SZER, Világhíradó) - Ceausescu román elnök és pártfőnök tegnapi hosszú beszédének az a része, amelyben a Hitler-Sztálin paktum utólagos érvénytelenítését követelte, alkalmasint senkit sem tévesztett meg. A kondukátor Szovjet-Moldáviával, az egykori Besszarábiával kapcsolatban azzal a Gorbacsovval fordult szembe, akinek nyersolaj- és földgázszállítmányai nélkül a lerongyolódott román gazdaság teljesen összeomlana. Ara-Kovács Attilát hallják Budapestről: Annak ellenére, hogy Ceausescu elnök hétfőn a román párt XIV. kongresszusán mondott beszédével nem érintette a korábbi spekulációkban már előre beharangozott szenzációkat, például a varsói paktumból való esetleges kilépést, sőt ellenkezőleg, nem mondható mégsem, hogy az expozé teljesen érdektelen lett volna. Megfigyelők fontos momentumként emelik ki azt az egy szem utalást, melyben a szónok a második világháború előestéjén megkötött Molotov-Ribbentrop, pontosabban Hitler-Sztálin paktum tényeit említette. Miért is fontos figyelnünk erre az újabb fejleményre? Helyesebb lenne e kérdést akként fölvetni, miért nem beszéltek Romániában eddig erről a paktumról. Nos, a válasz a témát ismerők előtt sohasem volt titok, ugyanis a két egykori totális diktatúra vezére egyebek mellett egykoron abban is megegyezett, hogy az 1920-at követően Romániához csatolt Besszarábiát visszaszolgáltassa a Szovjetuniónak, amelyik erre az ottani többségi román ajkú lakosság ellenkezése dacára stratégiai és nacionalista okokból igényt tartott. Besszarábia szovjet annektálása egyébként a paktumot követően meg is történt. (folyt.)
1989. november 21., kedd
|
Vissza »
|
|
- Ceausescu követelése - 1. folyt.
|
A háború utáni román kormányok - és persze főképp a kommunista kormányok - kerültek minden alkalmat, hogy akárcsak fel is vessék Besszarábia hovatartozásának kérdését, vagy utalások formájában célozzanak az ott élő kétségkívül román etnikumú lakosság egyre romló helyzetére. Megkötötte kezüket nemcsak a Szovjetunióval fennálló függőségi viszony, de az is, hogy a nagyhatalmi területrendezések során Besszarábia kérdése minden esetben felvetette Erdély hovatartozásának problematikáját is. Most viszont épp az elmúlt hetek moldáviai, azaz besszarábiai megmozdulásai során épp ott, a kisinyovi tüntetéseken merült fel a követelés, hogy a területet csatolják Romániához. Nem lehet kétséges tehát, hogy a hagyományos és a mai romániai nacionalizmus immáron magáévá tesz, de legalábbis fontolgat irredenta elképzeléseket. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról a lehetőségről sem, hogy a Besszarábiára való célozgatásaival Ceausescu a pártkongresszuson is alkalmat próbált teremteni arra, hogy a számára olyannyira ellenszenves, mi több veszélyes mai moszkvai vezetés belső nemzetiségi problémáit gyarapítsa. Nem lehetne csodálkozni azon, ha Kisinyovban nemzeti biztatásként értékelnék Ceausescu szavait. +++
1989. november 21., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|