|
|
|
|
Tildy-emlékünnepség Szeghalmon (1. rész)
|
1989. november 18., szombat - Szeghalmon, ahol Tildy Zoltán 1946-os köztársasági elnökké választásáig tizenkét esztendőn át volt református lelkész, szombaton a kisgazda politikus századik születésnapján emlékünnepséget rendeztek.
Az ünnepély nyitányaként a helyi református egyház gyülekezeti termében Tildy-emléktáblát lepleztek le (az emléktábla Nagy József debreceni református lelkész műve), majd a Kossuth téri templomkertben a Tildy-szobor fölavatása következett. A Rajki László szobrászművész által, Eleöd Ákos építész közreműködésével alkotott bronz mellszobornál Straub F. Brunó akadémikus, nyugalmazott államelnök mondott avatóbeszédet. Tildy Zoltánt - mondotta - a tények tisztelete, a valóság ismerete jellemezte, a kisemberek segítőjeként a demokrácia megvalósításáért küzdött. Sajnos a belső és a külső erők összejátszása, a sztálinista nyomás hatására 1948-ban lemondásra kényszerült köztársasági elnöki tisztéről; az 1945-ös választási győzelem után felhigult párt nem tudott - talán nem is tudhatott - ellenállni a sztálinista erőszaknak. A mai feladatokról szólva a nyugalmazott államelnök megállapította, hogy a Tildy-féle előretekintő, a gondokkal szembenéző, s nem a múltba visszanéző politikára van szüksége az országnak. Avatóbeszédét az új választások előtti kívánságával zárta Straub F. Brunó: adja Isten, hogy olyan becsületes politikusokat találjunk, amilyen Tildy Zoltán volt. (folyt. köv.)
1989. november 18., szombat 17:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tildy-emlékünnepség Szeghalmon (2. rész)
|
Az emlékünnepség ezután a református templomban folytatódott. Az ünnepi istentisztelet keretében emlékbeszédet Kocsis Elemér, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöke tartott. Tildy Zoltán egyházi és politikai tevékenységét méltatva önkritikusan megállapította, hogy a református egyház az eltelt negyven esztendőben átvette azt a hivatalos véleményt, miszerint Tildy Zoltán elhibázta az életét, politikája legalábbis tragikus volt. Megértük, mondotta a püspök, hogy ezt a véleményt meg lehet változtatni. Arról az emberről, aki ellenzékiből, bujdosóból lett pártvezérként 1945-ben győzelemre vezette a kisgazdapártot, akit egy szabad választás után köztársasági elnöknek választott az országgyűlés, s aki 1956-ban úgy foglalt állást, hogy azt a történelem azóta igazolta, arra az emberre nem mondhatjuk, hogy életműve elhibázott. Az őt megbuktatók vereséget szenvedtek, ő pedig erkölcsi győzelmet aratott. Tildy Zoltánra mindig tisztelettel gondolhat a magyar - mondotta Kocsis Elemér. Dicsérőleg említette a püspök, hogy Tildy Zoltán a szószéken sohasem politizált, lelkészként nagyhatású, biblikus igehirdető volt; puritán, tiszta, bibliás kegyesség áradt prédikációiból. Traktátusai ma is időszerűek. Beszéde befejezéseként a püspök így szólt: Tildy Zoltán születésének századik évfordulóján elfoglalhatja méltó helyét a magyar nép és a református egyház történetében. A templomi megemlékezés után az emlékünnepély a Sárréti Múzeum szomszédos épületében berendezett kiállítás megnyitásával fejeződött be. A Tildy Zoltán (1889-1961) életútját és a kisgazdapárt helyi történetét bemutató kiállítást Prepeliczay István, a párt főtitkára nyitotta meg. Tildy példáját állította a mai magyarok elé: a szeghalmi lelkész az isten és a nép szolgálatára szegődött, teológusként alázatos szolgálatra készült, ám midőn a haza az egész ország szolgálatára szólította föl, ő ezt teljesítette. (MTI)
1989. november 18., szombat 17:09
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|