|
|
 |
|
 |
Középkori város - Víz alatti alagút - Javaslatok a visegrádi partszakasz helyreállításához
|
1989. november 9., csütörtök - A nagymarosi vizierőmű építésének elhagyásáról hozott parlamenti döntés nyomán máris megélénkült az érdeklődés külföldi cégek részéről különféle idegenforgalmi beruházások megvalósítása iránt a Dunakanyarban. A javaslatok elsősorban a visegrádi tanácshoz futnak be. Fieszl Béla tanácselnök, az MTI munkatársának elmondta: többek között egy belga vállalat fontolgatja, hogy a lepencei termálvíz-forrás mellé gyógyszállót épít, egy svéd vállalkozó pedig nemzetközi jachtkikötő és szálloda beruházási költségeit fedezné. Korábbi keletű javaslat egy osztrák-magyar vegyesvállalat részéről, hogy a Budapest-Bécs Világkiállításhoz kapcsolódó beruházásként a visegrádi Duna-parton turisztikai látványosságot kínáló középkori város épülne fel. E célra másfél milliárd forintot áldozna a cég. A tanulmánytervet Makovecz Imre el is készítette már, ám az erőműépítés kétségessé tette a különleges város megvalósítását. Az építés leállítása növeli a terv valóra váltásának esélyeit. A tanács mindenesetre felkészült, hogy az építkezések miatt megbolygatott partszakaszt úgy állítsák majd helyre, hogy az alkalmassá váljon a fejlesztési elképzelések megvalósítására. A tereprendezés a számítások szerint 1,1 milliárd forintot emésztene fel. Eszerint másfél millió köbméter földet kell majd megmozgatni, és a nagymarosi óriás munkagödör miatt a visegrádi oldalon kialakított ideiglenes Duna-meder ismét szárazra kerülne, ahol öblözetek, kisebb tó tehetné értékesebbé ezt a partszakaszt. Felvetődött az is, hogy Nagymaros-Visegrád között - részben a már elkészült munkagödör felhasználásával - alagút épülhetne meg a meder alatt, így a táj összképének megváltoztatása nélkül is megindulhatna a forgalom a két part között.
Mindezekkel a javaslatokkal, számításokkal a tanács felkészült
arra, hogy a helyreállítási munkák megindulásához a kivitelezőknek
kész tervezési programjavaslatot adjon majd, amelyet a további
tervkészítésekhez támpontul felhasználhatnak. (MTI)
1989. november 8., szerda 21:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|