|
|
|
|
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata (OS)
|
1989. november 8., szerda - A Magyarország demokratizálása érdekében folytatott háromoldalú tárgyalások során elért eredmények alapján az Országgyűlés elfogadta a sarkalatos törvényeket, 1989. október 23-án kikiáltották a módosított alkotmány alapján a Magyar Köztársaságot. Az Országgyűlés a népszavazás kezdeményezésére összegyűjtött aláírások alapján úgy foglalt állást, hogy 1989. november 26-án népszavazásra kerül sor egyes, már elfogadott törvények ,,megerősítésére,,, illetve annak eldöntésére, hogy a köztársasági elnök megválasztására csak a parlamenti választásokat követően (az Országgyűlés által történő választással), vagy pedig azt megelőzően (közvetlenül a nép által választva) kerüljön-e sor. Ha a november 26-án megtartott népszavazáson nem vesz részt a szavazók abszolút többsége (50 százalék plusz 1), illetve amennyiben e megoldás mellett szavaz, akkor 1990. január 7-én megtartják a köztársaságielnök-választást. A Magyar Demokrata Fórum elsőrendű célja a háromoldalú tárgyalások során az volt, hogy az alkotmánymódosítással az egypártrendszert megtestesítő népköztársasági államforma helyett létrejöjjön a szabad választásokra épülő demokratikus köztársaság, erre irányult tárgyalási stratégiánk. Az akkori MSZMP a megállapodás fő kérdéseit globálisan (csomagtervben) kezelte, amibe beletartozott a köztársasági elnök megválasztásának ideje (a parlamenti választások előtt) és módja (közvetlen választással). A tárgyalások megkezdésekor az ellenzék közös szándéknyilatkozatban úgy foglalt állást, hogy az elnök megválasztására a parlamenti választásokat követően kerüljön sor. Amikor a háromoldalú tárgyalásokon világossá vált, hogy sikerre számíthatunk a köztársasági elnök intézményéről alkotott MSZMP-elképzelés módosítására, az 1946. évi 1. tc. alapján kialakítandó parlamentális államforma bevezetését javasoltuk. Olyan köztársasági elnöki intézmény megteremtését indítványoztuk, amelyben a köztársasági elnök jogköre alkotmányosan és szigorúan körülhatárolt. Ezen az sem változtat, hogy közvetlenül vagy közvetve választják-e meg. (OS)
1989. november 8., szerda 19:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|