|
|
 |
|
 |
Budapest vendége Felipe González (5. rész) - Találkozók
|
Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Párt
köztársaságielnök-jelöltje kereste fel elsőként Felipe Gonzálezt. A
magyar politikai reformokról tájékoztatva kiemelte, hogy a
változások motorját az uralkodó párton belüli reformerők jelentik,
ők a kezdeményezők. Hangsúlyozta: az MSZP szabad választásokat
kíván, annak ellenére, hogy tisztában van vele, a választásokon
fizetnie kell az elődpárt által elkövetett hibákért. Szólt arról,
hogy a politikai reformok sikere szorosan összefügg a gazdasági
helyzet alakulásával, mert az előbbieket veszélyeztetheti a
társadalmi elégedetlenség növekedése. Rámutatott, hogy a politikai
reformok támogatásához perspektívaérzet garantálására van szükség.
Kijelentette: a stabilitás gazdasági feltételeinek megteremtéséhez
nélkülözhetetlen a külföldi támogatás.
Kulcsár Kálmán, a Hazafias Népfront elnökjelöltje a demokratikus
átalakítás jogi feltételeivel ismertette meg a magas rangú vendéget.
Hangsúlyozottan szólt a módosított alkotmány szerepéről a
többpártrendszer garanciáinak megteremtésében. Utalt arra, hogy a
jövő évi parlamenti választások után új alkotmány elfogadása lesz
napirenden. Tájékoztatást adott a reformfolyamat és az
igazságszolgáltatás összefüggéseiről, s arról a jogi munkáról, amely
annak érdekében folyik, hogy létrejöjjenek az Európa Tanácshoz
történő magyar csatlakozás jogi feltételei.
Felipe González mindkét találkozón ismertette a demokratizálási
folyamat során szerzett spanyol tapasztalatokat. Utalt arra, hogy a
szocialista párt kormányra jutásakor nehéz gazdasági helyzetet
örökölt. Ugyanakkor mindvégig nagy fontosságot tulajdonítottak
annak, hogy a gazdasági struktúraváltás közepette is megőrizzék a
szocialista értékeket. Véleménye szerint a szocialista mozgalmat
Spanyolországban is - csakúgy, mint más államokban - a nagy fokú
rugalmasság teszi erőssé, s hogy a hagyományos kommunista pártok a
világon mindenütt egyre kisebbek, s egyre csökken a befolyásuk. E
megbeszéléseken is kitünt: Spanyolország nemcsak rokonszenvez a
magyarországi változásokkal, de kész azokat támogatni, egyrészt a
tapasztalatok rendelkezésre bocsátásával, másrészt a kétoldalú
kapcsolatok révén, valamint az európai közösségekben és más
nemzetközi szervezetekben, illetve fórumokon. (folyt.köv.)
1989. november 8., szerda 18:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|