|
|
 |
|
 |
A Független Jogász Fórum nyilatkozata (2. rész) (OS)
|
Ami a Független Jogász Fórumot illeti, már tavaly november 27-én a
választójoggal kapcsolatban megtartott tanácskozásunkon és azt
követően több ízben érveltünk a mielőbbi választások szükségessége
mellett.
Sajnálatos, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése nem tudott
felülemelkedni kisszerű hatalmi szempontokon, és ragaszkodott ahhoz,
hogy még a szabad parlamenti választások előtt elnököt válasszon az
ország. Sőt, a valamikori politikai érdek érvényesítésére törekedve,
többszörösen megszegte az általa hozott törvényt.
A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi
XVII. törvény 10. szakasz (1) bek. értelmében az Országgyűlés
köteles elrendelni a népszavazást, ha legalább 100 000 állampolgár
kezdeményezi. (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik: ,,A
népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozat
tartalmazza:
a/ a kezdeményezésben megfogalmazott - népszavazásra bocsátott
kérdést (kérdéseket), valamint
b/ a népszavazás időpontjára vonatkozó döntést.,,
Az Országgyűlésnek az az eljárása, hogy megváltoztatta a több
mint 100 000 aláírással előterjesztett állampolgári kezdeményezésben
megfogalmazott kérdéseket, sérti a törvény 10. szakasz (2) bek. a/
pontjában foglalt kötelezettséget. Hangsúlyozni kell, hogy ebben az
esetben nem az állampolgári kezdeményezést elindító politikai
szervezetek által megfogalmazott kérdésekről van szó, hanem a több
mint 100 000 aláírással hitelesített kérdésekről, amelyeket a
törvény egyértelmű rendelkezése értelmében megváltoztatni az
Országgyűlés sem jogusult.
Azzal, hogy a 10. szakasz (2) bekezdése meghatározza, hogy mit
tartalmazhat az országgyűlési határozat, kizárja, hogy mást is
tartalmazzon. Ezért nem jogosult az Országgyűlés az egyértelműen
megválaszolható kérdésekhez a választási íven magyarázatokat fűzni.
A mindezeknek ellenére a kérdésekhez fűzött magyarázatok, különösen
a pártvagyon kérdésében, de ugyanígy a köztársaságielnök-választásra
vonatkozóan is, félrevezetőek.
Noha nem törvénysértés, ám súlyos politikai hiba volt az
Országgyűlésnek az a döntése, hogy a címer kérdésében a kormány
által kezdeményezett népszavazást nem az állampolgári
kezdeményezésre elrendelt népszavazással egyidőben, hanem a
tervezett köztársaságielnök-választással azonos időpontban tűzte ki.
(folyt.köv.)
1989. november 8., szerda 16:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|