|
|
|
|
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (1. rész)
|
1989. november 8., szerda - A Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége egyaránt azt szorgalmazza, hogy a vélasztópolgárok a november 26-i népszavazás valamennyi kérdésére igennel szavazzanak.
Mint ismeretes, a népszavazáson a munkásőrség feloszlatása, a pártszervezetek munkahelyi működésének megszüntetése és az MSZMP vagyonelszámolása mellett a köztársasági elnök választásának időpontjáról is dönteniük kell az urnákhoz járuló választóknak. Ez utóbbi kérdésben - a négy szervezet által szorgalmazott - ,,igen,, szavazat amelletti voksolást jelent, hogy a köztársasági elnök megválasztására csak az országgyűlési választásokat követően kerüljön sor. A fentieket a négy szervezet képviselőinek közös sajtótájékoztatóján fejtették ki szerdán a Kossuth Klubban. A népszavazás előzményeit, valamint a szavazócédulákra felvett kérdéseket Tölgyessy Péter (SZDSZ) ismertette. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a szabad demokraták által kezdeményezett akció során három hét alatt több mint 200 ezer népszavazást kérő, támogató aláírás gyűlt össze. Hangsúlyozta: a népszavazást törvényesen és korrekt módon kell megtartani, s e szavazás során a választók négy igennel szavazhatnak egy boldogabb magyar jövőre, a demokratikus átalakítás visszafordíthatatlanságára. Tölgyessy Péter a magyar politikai élet rendkívüli fontosságú eseményének ítélte a november végi népszavazást. Mint mondotta: ez az esemény alapvetően megváltoztathatja a hazai politikai kultúrát, mivel a népszavazás során negyven év után először maguk dönthetnek az állampolgárok valóban lényeges politkai kérdésekben. Éppen ezért rossz néven vette az SZDSZ képviselője, hogy - miként rámutatott - az állampárt azt a látszatot akarta kelteni, hogy a demokratikus kibontakozás az ő adománya. Ezzel kapcsolatosan leszögezte: e demokratikus kibontakozást nem adományként kapta a magyar nép, hanem azt saját maga vívta ki és teremtette meg. (folyt.köv.)
1989. november 8., szerda 15:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (2. rész)
|
A népszavazás kiírásának módjáról Kónya Imre (Független Jogász Fórum) fejtette ki a négy párt közös álláspontját. A legutóbbi parlamenti ülésszakra utalva kifejtette: az országgyűlés a népszavazási törvényben foglaltaknak megfelelően kitűzte ugyan a népszavazást, de a mód, ahogyan ezt tette, a törvény megsértését jelenti. A törvény megsértését abban látta Kónya Imre, hogy a kérdések nem az aláírásgyűjtéskor is feltett formában kerülnek a szavazólapokra. Mint mondotta: a törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy a népszavazáson a kezdeményezésben megfogalmazott kérdéseket kell feltenni, s ezen az Országgyűlés sem változtathat. Kónya Imre hasonló törvényszegésnek vélte, hogy a szavazólapokat magyarázószöveggel látják el, hiszen - mint hangsúlyozta - a törvény értelmében a szavazólapokon kizárólag a kérdéseket lehet feltüntetni. Hozzátette: súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyarázó szöveg még kifejezetten félrevezető is. Végezetül arról szólt a Független Jogász Fórum képviselője, hogy a jelenlegi négypárti közös platform csírája lehet egy jövőbeni ellenzéki együttműködésnek. Megállapította: ez az együttműködés annál is inkább fontos lehet, mert az ellenzéki pártoknak - az ellenzéki kerekasztal megszűnésével - jelenleg nincsen semmilyen egyeztető fóruma, holott nagy szükség lenne rendszeres, immár a választásokra orientáló politikai nézetegyeztetésre. Az MSZDP képviseletében Petrasovits Anna üdvözölte a négypárti közös kezdeményezést, a ,,négy igen,, akcióját, amelyhez a szociáldemokraták is csatlakoztak. A pártelnök hangsúlyozta: a népfelség alapján egyedül a nép szentesítheti a politkai döntéseket, éppen ezért világosan kell megfogalmazni a politikai kérdéseket. Prepeliczay István (Független Kisgazdapárt) emlékeztetett arra, hogy pártja aláírta a háromoldalú tárgyalásokat lezáró megállapodást, így a köztársasági elnökválasztásra vontakozó kitételt is. Ennek ellenére - mint a főtitkár rámutatott - jelenleg a Kisgazdapárt is azt az álláspontot képviseli: a választások után felálló Parlament valóban népképviseleti testület lesz, s így egyúttal alkalmas arra is, hogy döntsön a köztársasági elnök személyéről. (folyt.köv.)
1989. november 8., szerda 15:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (3. rész)
|
A négy szervezet képviselői egyetértettek abban is, hogy jelenleg nincs esélyegyenlőség az elnökjelöltek körében, hiszen - mint rámutattak - az MSZP köztársaságielnök-jelöltje sokkalta nagyobb nyilvánosságot kap, mint a többi szervezet által jelölt személy. Szóvá tették azt is: némely esetben megszegték az elnökválasztási kampányra vonatkozó megállapodást is, amely pedig egyértelműen kimondja, hogy csak a népszavazás eredményét követően lehet a kampányt megkezdeni. A sajtótájékoztatón a népszavazás kérdésköre mellett még egy téma szóba került, nevezetesen a Magyar Televízió irányítására a pártok képviselőiből összeálló testület kérdése. Haraszti Miklós (SZDSZ) elöljáróban elmondta: a közelmúltban több, az ellenzéki kerekasztal munkájában részt vevő párt értesítést kapott a kormányzattól e testület felállításáról. Ezzel kapcsolatosan Haraszti Miklós kijelentette: határozottan ellenzik ezt a kormányzati elképzelést, mert meggyőződésük, hogy egy ilyen jellegű irányítás - azaz többpárti diktatúra - ismét a különböző hatalmi utasításoknak vetné alá a tömegtájékoztatást, a szakmai tevékenységet. Hangsúlyozta: álláspontjuk e kérdésben is az, hogy mindenképpen a közszolgáltatások semlegesítése, depolitizálása, pártatlanná tétele szükséges, márpedig ez kizárja a többpárti irányítás ilyetén formáját. (MTI)
1989. november 8., szerda 15:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|