|
|
|
|
Az 1956-os emlékműpályázat eredménye (1. rész)
|
1989. november 3., péntek - Az 1956-os emlékműpályázatot - amelyet a Történelmi Igazságtétel Bizottsága hirdetett meg ez év májusában - feltételesen Jovánovics György nyerte meg. A bíráló bizottság felkérte az alkotót, hogy módosításokkal készítse el az emlékmű makettjét - tájékoztatta a sajtó képviselőit Ungváry Rudolf, a TIB-pályázat titkára pénteken a Budapest Kiállítóteremben, ahol a pályaműveket bemutatták. Elmondta: Jovánovics György pályamunkája nem szokványos emlékmű, vagy a hősiességet jelképező obeliszk-terv, hanem rituális út. Kezdete a parcella központi helyén, 1956 milliméter mélyen a földbe süllyesztett fekete gránit oszlop. Innen vezet az út ahhoz az építményhez, amelynek alsó szintje megmunkálatlan kövekből áll, szűk folyosó. Ezen áthaladva jut el a látogató újra a szabadba, a rusztikus kőtömbhöz, amelyen ajtó körvonalai - a halál kapujának jelképe - láthatók. Útközben a mártírok neve olvasható a földre fektetett kövekre vésve. A faragatlan kőépítményt felül fehér kőlemez zárja le. E választóvonal fölött ,,egy másik világ,, kezdődik: az utókor emlékezete. Ennek fő motivuma a lepellel letakart szarkofág és mögötte az oszlop. Mindkettő fehér, a tisztaság és a kegyelet kifejezése.
A két másik legsikeresebb mű Deim Pál és Pirk Ambrus, valamint Lugossy Mária, Hámori Béla és Szász Péter munkája, befejezettségével és kiérleltségével vonta magára a figyelmet. A zsűri méltányosnak tartja, hogy a két pályamunka újabb elbírálására visszatérjen. A legkiválóbb emlékművet az 1956-os vértanúk nyugvóhelyén, a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában állítják majd fel, a tervek szerint 1990. június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének évfordulóján, ha addig közadakozásból és más anyagi forrásokból összegyűlik az emlékmű kivitelezéséhez szükséges pénz. A bírálóbizottság ajánlotta: máshol állítsák fel egyebek között Berhidi Mária csonka, dőlt kőoszlopát, valamint Széll András utcakövekre állított, megtört Kossuth címerét, amelyből sírjelként emelkedik ki a kettős kereszt. Ugyancsak felállításra javasolták Szervátiusz Tibor fekete kőtömbökkel és kőkeresztekkel kombinált, bronzból készült anyaszobrát, Lewis Bangham fémlemezekből alakított, áttört ,,panaszfalát,,. (folyt.köv.)
1989. november 3., péntek 15:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|