|
|
 |
|
 |
Parlament - második nap (23. rész)
|
Az SZDSZ és a Fidesz az aláírásgyűjtéssel a megállapodást és annak
lehetőségét, hogy az ország népe közvetlenül választhasson
köztársasági elnököt, valójában meg kívánja akadályozni. Erről a
választókat fel kell világosítani.
Az ülésszak soros elnöke, Fodor István Király Zoltán felvetésére
reagálva elmondta, hogy a jogi bizottság vállalta a népszavazásról
szóló törvény értelmezését, és annak alapján döntött. Kérésére a
bizottság nevében Kereszti Csaba megerősítette: a népszavazásról
szóló törvény egy másik passzusa szerint a népszavazásra feltett
kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi
állampolgár egyértelműen tudjon válaszolni. Ennek a kívánalomnak
azonban csak úgy tehetnek eleget, ha a feltett kérdésekhez
magyarázatokat fűznek. Ezek a magyarázatok nem orientálnak -
hangsúlyozta -, csupán a jogkövetkezményekre hívják fel a figyelmet.
Király Zoltán ismételten szót kérve feltette a kérdést az
Országgyűlésnek: elfogadhatónak tartaná-e, hogy külön lapon
szerepeljenek a kérdések és külön lapon a magyarázatok? A képviselő
végig se mondhatta kérdését, mikor a plénum közfelkiáltással
leszavazta.
Fodor István ezt követően tájékoztatta a Parlament tagjait, hogy
a népszavazás elrendelésének tényéhez kétharmados többség, azaz 252
képviselő igenlő szavazata szükséges. Részkérdésekben elegendő a
Ház-tagok ötven százalékának plusz egy képviselőnek az egyetértő
szavazata.
A kialakult gyakorlatnak megfelelően a képviselők először a
módosító javaslatokról határoztak. Elfogadták Filló Pálnak a
köztársaságielnök-választással kapcsolatos kérdéshez fűzött
magyarázat javaslatát, továbbá a bizottságnak azt az indítványát,
hogy e kérdés szövegében ne szerepeljen a ,,szabad,, jelző.
Ez utóbbi döntéshez Kereszti Csaba - ismételt felkérésre -
annyit jegyzett meg: amennyiben e kérdésben olyan szavak
szerepelnek, amelyek ellentétesek a magyar jogrendszerrel, akkor
azokat a bizottságnak módjában áll megváltoztatni. Ezt tette a
,,szabad választások,,-kal is, miután ez a fogalom így jogilag
értelmezhetetlen. A bizottság úgy vélte: ne minősítsék ilyetén módon
se a korábbi, se a következő választásokat.
Ez az újabb közbenső magyarázat némi bonyodalmat okozott a
szavazásban. Fodor István ugyanis megfeledkezett arról, hogy a
népszavazás elrendeléséről szóló határozat egészét nem bocsátotta
döntésre. Erre a plénum figyelmeztette, majd elfogadta a
határozatot. (folyt.köv.)
1989. október 31., kedd 18:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|