|
|
 |
|
 |
Mégis lesz Suzuki? (1.rész)
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. október 29. vasárnap /MTI-TUD/ - Lehetséges, hogy mégis lesz Suzuki-gyártó japán-magyar vegyesvállalkozás. Erre lehet következtetni a japán sajtóban a hét végén napvilágot látott hírekből. Eszerint a távol-keleti ország első számú kiskocsigyártó cégének az elnöke, Suzuki Osamu november elején Magyarországra utazik, hogy az érintett járműipari vállalatokkal és a kormány magas rangú képviselőivel dűlőre vigye a négy éve húzódó ügyet. Az Aszahi Simbun szerint a 143 millió dolláros közös vállalkozás 30 százalékát a Suzuki, 10 százalékát a C. Itoh, Japán legnagyobb kereskedőháza, és 60 százalékát magyar konzorcium fedezné.
A Mainichi Daily News szerint az ezer köbcentis Cultus típus
képezné a magyar gyártási feltételekhez kifejlesztett változat
alapját. Évi 50 ezer személyautó gyártásáról lenne szó, amelyben -
az Asahi Evening News szerint - a leginkább az Ikarus lenne érintve.
Éppen négy éve, 1985 novemberében született az első ajánlat, amelyet
többször módosítottak. Ennek ellenére a múlt évben már-már
reménytelennek tűnt a terv megvalósítása, amelynek érdekében most
újabb ajánlattal készül a Suzuki elnöke Budapestre. Az egyik új
elképzelés szerint a motor kivételével minden alkatrészt
Magyarországon gyártanának, három évvel a gyár üzembehelyezése után.
Arról is szó lenne, hogy meghatározott hányadot Magyarország
exportálna Nyugat-Európába. Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank
elnöke a Nihon Keizai Simbunnak adott interjújában szintén pozitívan
nyilatkozott a Suzuki-projekt megvalósítási lehetőségeiről.
A japán személygépkocsi-gyártás meghonosítása Magyarországon
azonban sokkal többet jelentene a belföldi piaci igények
kielégítésénél. Az MTI tokiói tudósítójának erről Szeki Eidzsi,
japán budapesti nagykövete nemrégiben kifejtette, hogy a
Suzuki-együttműködés csak az első lépés lenne ahhoz, hogy
Magyarország bekapcsolódhasson egy nagyszabású nemzetközi járműipari
együttműködésbe. Amennyiben ugyanis a Suzuki-program részeként
kialakulna a nyugati normáknak megfelelő színvonalú alkatrészgyártás
Magyarországon, beleértve a kis- és középüzemi méretű háttéripart,
úgy a magyar járműipar az angliai japán gépkocsigyártás számára
jelenthetne alkatrész- és részegységgyártó, beszállító bázist. Az
ezredfordulón Angliában már 1 millió japán gépkocsit gyártanak majd,
tehát sokkal többről van szó, mint a korlátozott magyar piaci
igények középtávú kielégítéséről: olyan ipari szerkezetváltásról,
amely a járműipar megizmosodása esetén a nyugati iparhoz való
integrálódást tenné lehetővé - hangsúlyozta Japán budapesti
nagykövete. (folyt.)
1989. október 29., vasárnap 11:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|