|
|
 |
|
 |
Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (3. rész)
|
Még a kormány állásfoglalásának hiányában terjesztette elő azt a
javaslatot: a százezer hiteles aláírás birtokában az Országgyűlés
írja ki az SZDSZ által kezdeményezett népszavazást, de önmagát a
törvényesség szilárd őrének és a politikai átmenet irányítójának is
tekintve tűzze ki a köztársaságielnök-választás időpontját is -
egyidőben. Véleménye szerint ha a népszavazást és az elnökválasztást
külön-külön tartják meg, az utóbbira az idén már nem kerülhet sor.
Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) mégis ezt javasolta, úgy, hogy
a népszavazás után egy héttel tartsanak elnökválasztást. Többen
felvetették: a népszavazás és a választás időbeni elkülönítése azt
eredményezhetné: a választópolgárok nem mennek el háromszor
szavazni. A levegőben benne van ugyanis, hogy a
köztársaságielnök-választás valószínűleg csak két forduló után lesz
eredményes.
Mint az államtitkár mondotta: lehetséges olyan megoldás is, hogy
a képviselőválasztást írják ki, ez esetben a választás előtt és után
három hónappal nem lehet népszavazást tartani. (Ezt a változatot sem
ő sem pedig a jelenlévők nem tartották elfogadhatónak.) Véleménye
szerint egy napon négy kérdésben kellene szavazni, bár ezek pontos
megfogalmazása még várat magára: akarja-e az állampolgár, hogy a
képviselőválasztások előtt a lakosság közvetlenül válasszon
köztársasági elnököt, ha igen, akkor az alábbi jelöltek közül kit
látna szívesen köztársasági elnöknek, továbbá melyik címert
választja és melyik nap legyen a nemzeti ünnep? A kérdéseket
külön-külön szavazócédulán tennék fel - még akkor is, ha egyféle
szavazócédula elkészítése a sokszorosítással együtt 15 millió forint
-, s csak az első kérdésre adott szavazatok arányának ismeretében
számolnák össze (vagy sem) a köztársaságielnök-jelöltekre leadott
voksokat. Ezzel kapcsolatban ketten is arra a veszélyre hívták fel a
figyelmet: előfordulhat, hogy az első kérdésre a többség nemmel
szavaz vagy nem lesz meg a szükséges szavazati arány, míg az
elnökjelöltek valamelyikére - ,,biztos, ami biztos,, alapon -
voksolnak az állampolgárok.
A bizottság ebben a kérdésben is, valamint a földtörvény
módosításáról is hétfő reggeli ülésén dönt. (MTI)
1989. október 26., csütörtök 17:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|