|
|
|
|
Perújítási indítvány a pócspetri-ügyben (1. rész)
|
1989. október 24., kedd - A Legfőbb Ügyészség perújítási indítványt terjesztett elő a Fővárosi Bíróságon a ,,pócspetri rendőrgyilkosság,, néven ismertté vált ügyben, a 41 évvel ezelőtt elítélt 23 személy közül Asztalos János és hat vádlott társa javára.
A Budapesti Büntetőtörvényszék - mint rögtönítélő bíróság -, illetőleg a Budapesti Népbíróság 1948-ban egyebek között a következő tényeket állapította meg: a Szabolcs-Szatmár megyei Pócspetri plébánosa, Asztalos János éles agitációba fogott az iskolák tervezett államosítása ellen. Így például 1948. június 1-jén este az iskola udvarán szülői értekezletet tartott, ahol mintegy ezren jelentek meg. Felhívta a híveket, hogy minden eszközzel akadályozzák meg az iskolák államosítását. Másnap felszólított egy nagyrészt fiatalemberekből álló csoportot: akadályozzák meg, ha a rendőrség el akarná vinni őt vagy a főjegyzőt; szervezzenek állandó őrséget és azt fegyverezzék fel botokkal, dorongokkal, szerszámokkal. Június 3-án este a felizgatott tömeg - amelynek egy része husángokkal, kapával, vasvillával volt felfegyverkezve - a községházát közrefogva az államosítás ellen tüntetett, s megkísérelt betörni a tanácsterembe. Ezt a bejáratnál két rendőr megakadályozta. Időközben a községháza udvarára érkezett Asztalos János, s azt terjesztette, hogy a rendőrök őt és a falu főjegyzőjét el akarják vinni, amit bármi módon meg kell akadályozni. A hangulat egyre feszültebb lett. A főjegyző az egyik kijáraton kívánt távozni, ahol két rendőr állt. A tömeg úgy vélte, hogy a rendőrök őt akarják elvinni, ezért hangos tiltakozásba kezdett és a kijárat felé tódult. Ekkor Takács Gábor rendőr riasztólövést adott le. Királyfalvi (Kremper) Miklós - aki látta, hogy a rendőr a fegyverét csőre tölti -, nekiugrott, kezéből kitépte a fegyvert, majd mellkason lőtte. A rendőr a helyszínen meghalt. A bíróságok halálra ítélték Asztalos Jánost szándékos emberölés bűntettében való felbujtói bűnrészesség miatt, Királyfalvi Miklóst pedig szándékos emberölés bűntette miatt. A köztársasági elnök a plébános halálbüntetését életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatta, amit az Elnöki Tanács 1956. szeptemberében 15 évi börtönbüntetésre szállított le. Az elítélt kérelmére az Elnöki Tanács 1988. szeptember 30-án mentesítette Asztalos Jánost a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Királyfalvi Miklóst 1948. június 11-én kivégezték. (folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 22:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|