|
|
|
|
Magyarország, mint laboratórium
|
------------------------------- München, 1989. október 21. (SZER, Nemzetközi hetilapszemle) - Panoráma cikke - Bojtár István: Az olasz lapok Kelet-Európába küldött tudósítóit az az ambiciói fűti, hogy megértsék és olvasóikkal is megértessék mi folyik ma Európának azon a tájain, illetve ha éppen Budapest volt úticéljuk Magyarországon. De tudják, hogy ez egyáltalán nem egyszerű feladat. Így azokat beszéltetik akikről feltételezhető, hogy ismerik a helyzetet. Az ország élete jelenlegi főszereplőit. Az ilyen módon készülő riportban a rövid interjúk a mozaikszemek, amelyeket kötőanyagként az újságíró megfigyeléseit, adatokat vagy közismert tényeket tartalmazó összekötőszöveg tart össze. A politikai pillanatfelvételek együttese által felkínált kép általában nem nélkülözi az érdekességet. Ezt arról a riportról is ellehet modani, amely a Panoráma című hetilap legújabb számában jelent meg Magyarországról ezzel a címmel: Kapitál-szocializmus. Szerzője Bruno Creani kiküldött tudósító mintegy a klasszikus hatás kedvéért először az egyik ultrakonzervatív kommunista szervezet titkárát Jánossi Ferencet idézi, aki szerint a kommunizmus nem szüntethető meg adminisztratív intézkedéssel, és aki tovább akar harcolni a győzelméért. Majd miután elmondta, hogyan jelentette be Nyers Rezső a rendkívüli pártkongresszuson október 7-ikén az MSZMP öngyilkosságát, idézi Nyers neki a Panoráma tudósítójának tett nyilatkozatát. Mely szerint a Magyar Szocialista Párt létrejötte azt jelenti, hogy végérvényes szakítás történt a proletárdiktaturával és ideológiájával. Megszületése pillanatától kezdve a párt törvényévé vált a demokrácia és a véleményszabadság. Azt bizonyitandó, hogy nem mindenki véli hitelesnek ezt a megtérést a demokráciához, az olasz tudósító megszólaltatja egyrészt Kádár János volt titkárát Ribánszki Róbertet, aki szerint a párt harakirijével igyekszik bocsánatot nyerni eredeti bűnére, arra hogy kommunista. (folyt.)
1989. október 21., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyarország mint laboratórium - 1. folyt.
|
Majd pedig Haraszti Miklós a Szabad Demokraták Szövetsége egyik befolyásos tagját, aki így ítéli meg az átalakulást: az MSZMP volt vezetőit, akik ma a Magyar Szocialista Párt élén állnak maffiás banda tagjainak lehet tekinteni. Úgy tesznek mintha veszekednének, összecsapnának a nagy elvekért. De csak egyetlen céljuk van az, hogy megtartsák a hatalmat. Az Bruno Creani arra is rámutat, hogy nem minden vélemény ilyen határozottan elmarasztaló. A Demokratikus Fórum szóvivőjétől Kiss Gy. Csabától például azt hallotta, hogy Pozsgay őszinte liberális, és hogy a fórum felfogása szerint ideális vezetője lenne az országnak. Kiss Gy. Csabának az a véleménye továbbá, hogy helytelen lenne politikai választások után elszigetelni a Magyar Szocialista Pártot és, hogy a fórum hajlandó vele koalíciós kormányt alakítani. Szóvivőjének Heiszler Vilmosnak Bruno Creani által idézett nyilatkozata szerint egyébként a szociáldemokrata párt is kész együtt kormányozni az MSZP-vel. A Panoráma kiküldött tudósítója helyesnek látja ha mindezek után befejezésül egy pszichológushoz fordul. Pataki Ferenc mondataival foglalta keretbe mindazt, amit előzőleg a politikusoktól hallott. Pataki így beszélt: Magyarország ma csodálatos történelmi laboratórium, a pszichoszociológus szemében, ami kialakulóban van az szimbólikus polgárháború helyzete, amelyet jelszavakkal, igéretekkel, drámákkal vívnak. Egy szóval mindazzal, amit az intellektuális érettség magas fokára jutott ország nyújthat abban a pillanatban, amelyben először két nemzedéknyi idő után újra belép a politikába és a történelembe. A szabadság igazi színjátéka azonban még nem vette kezdetét - fejezte be Pataki Ferenc mondanivalóját és vele együytt a Panoráma tudósítója Magyarországról készített riportját. +++
1989. október 21., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|