|
|
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (10. rész)
|
Ezután határozathozatal kövekezett. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy Séra János képviselő visszavonta módosító indítványát. Roszik Gábor viszont fenntartotta azt a javaslatát, mely szerint a törvénytervezetnek a köztársaságielnök-választás második fordulójára vonatkozó bekezdését úgy módosítsák, hogy amennyiben a második fordulóban sem választottak köztársasági elnököt, az államfőt az Országgyűlés válassza meg a képviselőválasztás után. A miniszter és az illetékes bizottság az indítványt nem támogatta. Indoklásuk szerint az elfogadott alkotmánymódosítás a megállapodásoknak megfelelően lehetővé teszi, hogy a képviselőválasztás előtt közvetlenül válasszanak köztársasági elnököt, a módosító javaslat viszont olyan helyzetet teremthet, hogy a parlamenti választásig nem kerülne sor a köztársasági elnök megválasztására, illetve az nem közvetlen választás lenne. Az Országgyűlés Roszik Gábor javaslatát 279 szavazattal elutasította. Ezt követően a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében foglalt nyolc módosító javaslatról szavaztak, s az Országgyűlés mindegyiket elfogadta. Az első módosítás azzal egészítette ki a törvényjavaslat bevezető részét, hogy a törvény a köztársasági elnök első megválasztására vonatkozzék. Az alkotmánymódosításról szóló törvény értelmében ugyanis ezt követően az Országgyűlés választ majd köztársasági elnököt. Egy másik módosítás szerint köztársasági elnököt a választópolgárok és olyan társadalmi szervezetek jelölhetnek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek. Ugyancsak egy módosítás foglalkozik azzal, hogy a második választási fordulóban - melyet akkor kell megtartani, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerezte meg a szavazatoknak több mint a felét - az a jelölt indulhat, akire az első fordulóban a választók legalább 15 százaléka szavazott. Közülük az lesz a köztársasági elnök, aki a legtöbb szavazatot kapja; feltéve, hogy a választók legalább fele szavaz. Az Országgyűlés ezután - az elfogadott módosításokkal együtt - 312 egyetértő szavazattal egészében is elfogadta a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatot. (folyt. köv.)
1989. október 20., péntek 16:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|