|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második munkanap (7. rész)
|
A képviselőnő - aki csatlakozott a Szabad Demokraták Szövetségéhez -
azzal indokolta álláspontját, hogy a köztársasági elnök
megválasztása már a szabad választások után összeülő Országgyűlés
feladata lenne, ezért ellenezte e magas állami tisztség népszavazás
útján történő betöltését. Balla Éva indítványa mindössze 11 támogató
szavazatot kapott a Parlamenttől.
A korábbi viták alkalmával már nagy visszhangot váltott ki Südi
Bertalannak az a javaslata, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is
interpellálhassanak a képviselők. Ez a javaslat a képviselő
többszöri felvetése ellenére sem szerezte meg a jogi bizottság
támogatását, s az igazságügyminiszter sem támogatta. Ennek ellenére
Südi Bertalan ragaszkodott módosító indítványához, amely végül a
szavazás során mindössze 39 támogató szavazatot kapott.
A szavazás menetét némileg megakasztotta Mándity Marin módosító
indítványa. Az írásban már korábban szétosztott javaslatához képest
ugyanis a képviselő újabb szövegtervet dolgozott ki, s azt
szétosztotta képviselőtársai között. Így az Országgyűlésnek először
arról kellett szavaznia, eltekint-e ez esteben az indítvány
bizottsági vitájától. Miután a Parlament beleegyezett ebbe a
megoldásba - s az igazságügyi tárca vezetője is támogatta Mándity
képviselő új verzióját -, szavazásra tették fel az indítványt,
amelyet végül 299 képviselő támogatásával elfogadtak. Így az
alkotmányba is bekerül: a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti
és etnikai kisebbségek részesei a néphatalomnak; államalkotó
tényezők. Továbbá: a Magyar Köztársaság védelemben részesíti a
nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket
a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az
anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.
A módosító indítványok sokaságáról hozott határozatok után az
elnöklő Fodor István feltette a törvényjavaslat sorsát véglegesen
eldöntő kötelező kérdést: a már elfogadott módosításokkal
általánosságában és részleteiben is elfogadja-e a testület az
alkotmánymódosítás törvényjavaslatát. Az Országgyűlés 333 igenlő
válasszal, 5 ellenében, 8 tartózkodással törvényerőre emelte az
alaptörvény módosításának tervezetét. (folyt.köv.)
1989. október 18., szerda 16:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|