|
|
 |
|
 |
Folytatódott a Fidesz-kongresszus (3. rész)
|
Arról is döntött a kongresszus, hogy nem indítanak polgári pert
Antoniewitz Roland ellen, aki a napokban sértő megjegyzésekkel
illette Orbán Viktort.
A plenáris ülésen szenvedélyes vita bontakozott ki a
köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatos Fidesz-álláspont
kialakításakor. A nagyszámú felszólalásból kitűnt: kiindulásként
mindenki elfogadja azt alapelvet -, amelyet egyébként a Fidesz a
háromoldalú tárgyalások során mindvégig következetesen képviselt -,
hogy az országgyűlési képviselők megválasztása előtt ne kerüljön sor
az államfő megválasztására. Többen is - köztük Orbán Viktor, Bozóki
András, Kakuk György, Wachsler Tamás - hangsúlyozták, hogy a
Fidesznek a kérdésben továbbra is fenn kell tartania álláspontját, s
folytatnia kell az SZDSZ-szel közös aláírásgyűjtést a népszavazás
kiírásával. Nem voltak viszont egységesek a nézetek abban, hogy
milyen taktikát kövessen a Fidesz, amennyiben nem sikerül
népszavazásra bocsátani a kérdést. A nézetek két kérdésben - az
államfőválasztás esetleges bojkottja, illetőleg a jelöltállítás vagy
- támogatás - ütköztek. Több felszólaló - így Rácz András és
Wachsler Tamás - megfontolandónak tartotta, hogy a
köztársaságielnök-választás első fordulójában bojkottra való
felszólítással gátolják meg az érvényes eredmény megszületését.
Mások viszont - köztük Bíró László, Kakuk György, Hegedűs István,
Rockenbauer Zoltán - rossz taktikának minősítették ezt a módszerr,
azzal is érvelve: kevés a valószínűsége annak, hogy ily módon
megfelelő tömeget mozgósíthatnának. Élénk vita folyt arról is, hogy
az államfőválasztás kiírása esetére döntsön-e a kongresszus konkrét
személy támogatásáról, vagy a Fidesz más testülete később foglaljon
állást. Többen - Bánlaki József, Csík Csaba és Wachsler Tamás - is
szükségesnek vélték, hogy a Fidesz már most nevezze meg jelöltjét,
sőt ajánlották: tegyenek szándéknyilatkozatot Rácz Sándornak, az
1956-os Nagybudapesti Munkástanács elnökének, a Fidesz tiszteletbeli
tagjának államfővé jelöléséről. Mások viszont korainak tartották a
személyre vonatkozó döntést. Egybecsengett Rácz András és Roszik
Gábor véleménye, miszerint az ellenzéki szervezeteknek érdemes lenne
előzetesen tárgyalni közös jelölt állításáról. Roszik Gábor szerint
ugyanis csak így lenne esély arra, hogy az ellenzék jelöltje győzzön
a köztársasági elnök választáson. (folyt.köv.)
1989. október 14., szombat 16:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|