|
|
|
|
Rudé Právo - Nyers-interjú (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. október 6. péntek (MTI-tud) - Nyers Rezsővel készített terjedelmes interjút közölt pénteken a Rudé Právo és a pozsonyi Pravda. Az MSZMP elnöke ,,A párt megújítására törekszünk,, címmel közzétett, fényképpel illusztrált interjújában körképet adott a kongresszus előtti politikai helyzetről, a párton belüli erőviszonyokról. Kitért a magyar modell nemzetközi hatására és a csehszlovák-magyar kapcsolatokra is.
Az interjú első részében rövid áttekintést adott arról, hogy az elmúlt három évtized alatt milyen eszmei-politikai áramlatok alakultak ki az MSZMP-n belül. A pártelnök szerint azokat a modernizált sztálinizmus, a reformpolitika és a pragmatizmus elnevezéssel lehetne megjelölni. Úgy vélekedett, hogy ami a pillanatnyi helyzetet illeti, szintén három irányzat a meghatározó. Az egyik a régi felfogású monolit egység híve, de elismeri az állam és a párt szétválasztásának a szükségességét. A másik (megőrizve az MSZMP folytonosságát) alapvető belső reformokat követel. A harmadik olyan új típusú, baloldali értékeket hordozó szocialista pártot akar, amely szoros szövetséget tart fenn a világ kommunista mozgalmaival és együttműködik a szociáldemokráciával. Nyers Rezső személy szerint a harmadik irányzat mellett foglalt állást. Mint mondta, az MSZMP-nek olyan új típusú szocialista párttá kell átformálódnia, amely eszméjében és politikájában folytatja mind a kommunista, mind a szociáldemokrata mozgalom tartós értékeinek a hagyományait. A pártelnök hangsúlyozta, hogy a reformgondolat politikai győzelme lesz és az MSZMP új típusú pártként születik újjá, ha a rendkívüli kongresszuson a javasolt programnyilatkozat mellett szavaznak. A magyar fejlődési modell nemzetközi vonatkozásairól szólva kifejtette: a magyar út általánosítható tapasztalata, hogy nem lehet reális az a tervgazdálkodás, amely teljesen likvidálja a piac működését. Ezért újra meg kell teremteni a piacot, mint a kapcsolatok technikai-társadalmi rendszerét, és a szocialista típusú vegyesgazdaságban kiterjedt feladatokat kell adni a népi, a vállalati és a szövetkezeti önigazgatásnak. Csak így lehet elérni a nagyobb társadalmi hatékonyságot és a békét. Nyers Rezső szerint a magyarországi fejlődés azt igazolja, hogy a gazdasági reformokat éppen azért nem lehetett következetesen érvényesíteni, mert hiányoztak a megfelelő politikai viszonyok. (folyt.)
1989. október 6., péntek 15:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Rudé Právo - Nyers-interjú (2.rész)
|
A megmerevedett politikai rendszer már a hetvenes-nyolcvanas években akadályozta a gazdaságirányítás reformjának következetes befejezését, megmutatkozott, hogy a félreform nem reform - nyilatkozta. A pártelnök utalt arra is, hogy a politikai és jogi viták többsége pillanatnyilag kétségtelenül az új alkotmánnyal és a többpártrendszerrel függ össze, de szerinte ez csak átmeneti jelenség, hamarosan ismét a gazdasági és szociális problémák kerülnek majd a politikai élet előterébe. Ilyen értelemben a politikai reformok és a politikai kérdések mostani túlsúlya a magyar társadalomban előzetes feltételeket jelent a gazdasági megújulás energikus megvalósításához - tette hozzá. Nyers Rezső az interjúban részletesen kitért a csehszlovák-magyar kapcsolatok kérdéskörére is. Annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar társadalomban elenyésző kisebbséget tesznek ki azok, akik a két ország együttműködése ellen foglalnának állást. Ugyanakkor utalt rá, hogy vannak problémák, és a múltban sem alakult nehézségek nélkül a viszony, csak kevesebbet beszéltek róla. Megemlítette, hogy 1946-47-ben nem kis feszültséget okoztak a nemzetiségi kérdések. Később, a sztálini repressziók éveiben, a Rajk és a Slansky-per időszakában, a kapcsolatok csak látszólag tűntek zavartalanoknak. Ugyan 1956-ot követően fokozatos javulás mutatkozott (annak betetőzéset az 1966-68-as időszak közös reformvonásai jelentették), ám 1969-től a legmagasabb politikai vezetés elvtársi kapcsolatai mellett is nyilvánvalóvá vált a két ország kölcsönösen tiszteletben tartott, de mégiscsak eltérő politikai iránya. Utalt rá, hogy a gazdasági együttműködés sem éri el a kívánatos szintet: a sztálini időszakban kialakult gazdasági rendszer még javított formájában is elválasztja a nemzetgazdaságokat, lehetetlenné teszi a kisebb népgazdaságok szükséges integrációját. A pártelnök megjegyezte, hogy a két ország gazdasági együttműködése viszonylagosan alig haladja meg a két világháború közötti időszak kapcsolatainak szintjét. A nemzetiségi kérdésről szólva Nyers Rezső azt hangsúlyozta, hogy mindkét országban komoly hiányosságok vannak még, amelyeknek felszámolása komoly feladat. Annak a véleményének adott hangot, hogy a megállapodás közös szándéka szükséges az együttműködés más érzékeny területein is. Így például nem szabad, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építése körüli vita kedvezőtlenül befolyásolja a kétoldalú kapcsolatok és együttműködés más szféráit - tette hozzá. (folyt.)
1989. október 6., péntek 15:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Rudé Právo - Nyers-interjú (3.rész)
|
Óvott mindkét oldalon az olyan szélsőségektől, amelyek nehézségeket okoznak a viszonyban, és figyelmeztetett arra, hogy a kölcsönösen előnyös magyar-csehszlovák együttműködés igen jelentős mindkét ország jelene és jövője szempontjából. Csehszlovákiában egyébként már napok óta folyamatosan számolnak be az MSZMP rendkívüli kongresszusát megelőző eseményekről. A Rudé Právo és a pozsonyi Pravda kivonatosan, a pozsonyi magyar nyelvű Új Szó viszont teljes terjedelemben közölte Grósz Károlynak a Magyarországban megjelent interjúját. Az Új Szó a pártkongresszus előestéjén ,,Válaszút,, címmel kommentárt is közölt. Egyebek között azt írta, hogy az ellenzékkel vívandó választási harchoz adhat erőt és programot a kongresszus, amely a lap szerint ,,lehet, hogy az MSZMP utolsó és egy megújult, akcióképes, belső egyensúlyát visszanyert párt első kongresszusa lesz,,. A Rudé Právo egyébként pénteken rövid tudósításában azt írta, az MSZMP kongresszusát azért hívták össze, hogy megoldást keressenek a politikai, gazdasági és társadalmi válságra. Hozzáfűzte az újság, hogy a kongresszus eredményeinek meghatározó jelentősége lesz a párt jövője és az ország további fejlődése szempontjából. +++
1989. október 6., péntek 15:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|